A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. július

— 106 — zattal bir, habár több olyan egyházmegyei tisztséget tölt is be, amellyel szavazati jog járna. 7. §. A közgyűlést az esperes imája után az egyházmegye gondnoka — annak kijelentésével, hogy az alkotó tagok Vs-da jelen lévén, a gyűlés határozatképes — nyitja meg. Bármelyik elnök távollétében az I. t.-c. 54. §-ában előirt módon helyettesítendő. Ha a jegyzői kar nem teljes, az esetben az elnökség a gyűlés alkotó tagjai közül felkér a helyettesítésre annyi egyént, amennyire szükség ran. Az elnökség a jegyzői karból megnevezi azt, aki a jegyzőkönyvet vezeti, — azt, aki a szólásra jelentkezőket feljegyzi és szólásra sorrendben felhívja. 8. §. Ha a gyűlés alkotó tagjainak Vs-ad része az évi rendes közgyűlésen meg nem jelennék, akkor erről jegyzőkönyv veendő fel és a közgyűlés elnapolandó és 30 nap alatt új közgyűlés hívandó össze, az ügyrend 3. §-a szerint. Az így újból összehívott gyűlésen, valamint a rendkívüli, úgy a folytatólagos gyűlésen is, a jelenlevők határoznak. 9. §. A tanácskozás megkezdése előtt az elnök bemutatja azok leveleit, kik elmaradásukat igazolták. Az elmaradás felett a közgyűlés határoz s vagy igazolja az elmaradást, vagy 2/s részben a lelkészi, VB részben a tanítói gyámolda pénztára javára 10 koronában bírságolja meg azokat, akik a szabályrendelet értelmében a közgyűlésnek hivatalból tagjai. A jegyzőkönyvbe úgy az igazolt, mint az igazolatlanul elmaradtak nevei bevezetendők. Az igazolatlanul elmaradtak névjegyzéke azon utasítással adandó ki a lelkész és tanító gyámolda pénztarnokainak, hogy a megbirságoltakat nyilvántartásba vegyék és őket a közgyűlés berekesztésétől számított 15 nap alatti záros határidővel a bírság befizetésére felhívják s eljárásuk eredményéről az esperesi hivatalnak jelentést tegyenek. A birság elengedése végett az egyházmegyei közgyűléshez kérvényezni lehet, fellebbezés azonban úgy a kirovás, mint az elengedést elutasító határozat ellen ki van zárva. 10. §. A tárgysorozat megkezdése előtt' a közgyűlés bármely tagjának joga van kérdést irtézni úgy az elnökök, mint a tisztviselők bármely tagjához. A kérdés a gyűlést megelőzőleg Írásban is beadandó s azzal, akihez inléztetik, 48 órával előbb közlendő. A kérdésre a kérdezettnek azonnal felelni kell a gyűlésen.