A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. november

- 13 — Személyi adót annyira, amennyire lehetett.« (403. 1.) Az adóügyi bizottság e javaslatára, amely végre törvénnyé lett, Dányi Gábor megtette a maga észrevételeit (Zs. N. II. 416.) és csak az ellen argumentált, hogy egy családban (háztartásban) »két, esetleg három családfő is legyen« s hogy ezek külön megadóztassanak; arra még csak gondolni se mert, hogy a férjhez nem ment 21 éves leányt, vagy a nőtlen fiút is személyi adó alá felvenni kívánja a bizottság. És a zsinat nem is gondolt erre. Merem mondani, hogy a zsinaton mindig »családfőnkénti személyi adóról« volt szó. (Zs. N. II. 430. 1. Gróf Tisza Istváu beszéde.) Épen ezért ne csodálkozzék a konvent, ha általános megütközéssel fogadják azon utasítását, amely szerint a 20 éven felüli családtagokat is a legkisebb személyadóval megrovatni kívánja. Az analógia is ellent mond e követelésnek. Ugyanis ahol eddig személy szerint viselték az egyházi terheket, ott, a családfő feleségére is ép úgy kivetették az adót, mint a 12, vagy a 20 éven felül levő gyermekekre. A konvent most nem kívánja, hogy a feleségie is vettessék ki a minimális személyadó; ebből analógia utján következik, hogy tehát a családban élő, a családfővel együtt dolgozó, külön keresetet nem üző nőtlen fiúra, vagy hajadon leányra se vettessék ki. • Bizonyára itt is áll az az elv, hogy nem szabad a törvénybe belemagyarázni semmi olyant, ami súlyosbítaná az adózás terhét! Országszerte általános az elégedetlenség a miatt is, hogy a konvent az egyenes állami adók közé az »általános jövedelmi pótadóU is felvette ; tehát a 10°/

o-ot ezután is kiróni elrendelte. Igen valószínű, hogy 1902-ben az adatgyűjtés idején csak az állami egyenes adót vették számításba. Mi csakugyan ezt mutattuk ki. Az meg már egészen bizonyos, hogy a III. t.-c. 13. §-ának b) pontja a »vagyoni adót az állami egyenes adó után« rendeli kirovatni. Az 1883. évi XLVI. t.-c. 16. §-a ezt mondja: »Jelen törvény értelmében kirovott általános jövedelmi pótadó egész összegében állami adónak tekintendő, mely után sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető.« Az hát bizonyos, hogy az általános jövedelmi pótadó egész összegében állami adó; de nem állami egyenes adó! Az országos törvény azon megszorítása következtében, bogy ezután »sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető« — és a mi egyházi törvényünk azon rendelkezése folytán, hogy a vagyoni