A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

— 4 -eső részétől tehát a haza másvallásu polgárai el vannak ütve! így mer beszélni az, aki jól tudja, hogy Budapesten és más városokban mily nagy összegeket kapnak a templomok és plébánosok fönntartására a római katholikusok másvallásu adófizetőktől ? A telhetetlen és önző klerikálizmusnak ez mind semmi! Hanem irigykedve, boszankodva néz a morzsákra, amit a másvallásuak ugyanabból a forrásból kapnak, amiből ö századokon át lakmározott! Szerencsére azonban még mindig vannak, és adja Isten, hogy legyenek is, a klerikálisok által „jó katholikusok"-nak csúfolt, emberies gondolkozású római katholikusok. Hogy az országos kormánynak, vagy legalább a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak nincs szándéka nekünk az 1848: XX. t.-c. 2. és 3. §-ában biztosított tökéletes egyenlőséget és viszonosságot és a szükséges anyagi támogatást megadni, azt gróf Apponyi miniszter úrnak a protestánsok közös bizottságához intézett, folyó évi január 24-én kelt leirata bizonyítja. Ebben sérelmeink orvoslásának törvényszabta kötelessége elöl egyszerűen kitér. Az elmondottak szerint tehát épen nem látunk javulást, nem találunk megnyugtatást se akkor, ha az országos kormány magatartására, se akkor, ha a római katholikusok túlnyomó többségének szinte ellenséges és gyűlölködő viselkedésére tekintünk. Valószinüleg ennek a kettős szomorú tapasztalatnak tulajdonítható, hogy a két evangélikus egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottság eleddig meg nem szokott erélyes hangon válaszolt március hó 11-én gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternek föntebb említett leiratára. Kimondja, hogy a miniszter álláspontja téves és hogy a törvényben megállapított egyenlőségi elv megvalósítása részletes törvényhozási intézkedéseket tesz szükségessé, mert általános kijelentésekkel a kérdés megoldva nincs, sőt azzal, hogy a miniszter a felvetett kérdések elöl kitér, a kimondott elv végrehajtásának még a reményétől is meg vagyunk fosztva ... Mi nem a valláseqyenlöség elismerését, lianem annak megvalósítását kívánjuk és adatokat, tényeket hoztunk fel arra nézve, hogy a vallásegyenlöség megvalósítva nincs és kijelöltük azon eszközöket, amelyek segítségével az elv megvalósítása szerintünk keresztül vihető. Ezen eszközökre és azok mikénti alkalmazására nézve kértünk és vártunk mi a kormánytól választ és intézkedést és saj-