A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. július
— 26 — töl átvett ingóságokért 200 korona 40 fillér." Mi szüksége van az alapítványi pénztárnak lelkésztől átvett ingóságokra ? Ugyancsak az alapítványi pénztári számadásból kitűnik, hogy az 1905. évi töke összege volt 8665 K 60 fillér, melynek évi kamata volt 814 kor. 04 fillér, a pénztáros mégis 1249 K 99 fillért adott ki különböző czimeken, s igy a 8665 K 60 f töke 8229 K 65 fillérre csökkent. E 435 K 95 fillér tökét nem lett volna szabad elkölteni, mert ezen alapítványnak bizonyára más rendeltetése van s csak bamatai fordíthatók az egyház közszükségeinek fedezésére. Lelkész és gondnok tehát arra is felhivandók, hogy ezen az egyház közszükségeire fordított töke visszafizetéséről gondoskodjanak. A magtári számadás szerint a készpénzbevétel 154 kor. 76 fillér. Ez a jövő évi, illetve az 1906. évi számadásba, mint magtári pénztármaradvány szintén felveendő. g) Varsány számadását a költségvetéssel összehasonlítani nem lehetett, mivel csak a gondnoki napló lett beküldve. Ebben lényegesebb hibák nem találhatók. h) Szerecseny számadását a többszöri sürgetés daczára sem küldötte be. A magtári számadás beérkezett az utolsó pillanatban s ezt rendben találtuk. A mulasztásért a gyülekezet vezetői igazolásra hivandók fel. Mindezekből látható, hogy a 42 számadás között alig van egy néhány, mely lényegesebb hibákat tartalmaz. A számvevőség e számadásokat vissza nem utasította, mert elégségesnek tartja, ha az itt elősorolt hibákra az egyházmegyei közgyűlés figyelme felhivatik s az illető gyülekezetek szigorúan utasíttatnak, hogy az 1906. évi zárszámadás készítésénél az utasításokhoz minden tekintetben alkalmazkodjanak, a számvevőség által kimutatott hibákat kijavítsák s erről jelentést tegyenek. Részint annak bizonyságául, hogy gyülekezeti számadásaink még mindig nem egyöntetűek, részint pedig azért, hogy gyülekezeteink bevételei és kiadásai czimenként összegezve is áttekinthetők legyenek, — bár ezt az egyes gyülekezetek azon mulasztása következtében, hogy tulajdonképpeni zárszámadást nem is készítettek, vagy az egyes bevételi és kiadási tételeknek helytelen csoportosítása miatt csak nagy fáradsággal lehetett összeállítani, — álljon itt a kimutatás. (L. a 28—31. oldalon.)