A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. július

— 89 — Az ehm. közgyűlés ezen fontos inditványt magáévá téve, a ft. egyházkerületre pártolólag felterjeszti. A mult évi lelkész-értekezlet 6. pontjában foglalt indítvány a jelen közgyűlés 19. pont alatt elintéztetvén: annak megsürgctése tárgytalanná vált. Ad. 4. Az ehm. közgyűlés helyeslésével találkozván, pártolólag felterjesztetik a ft. egyházkerületre. Ad 5. Az indítványban foglaltak valóságáról több tűzvész által sújtott egyház lelkészének szomorú tapasztalata lévén: felkéri a közgyűlés a ft. egyházkerületet, hogy az „Adriai biztositó-társulat"-tal kötött szerződést az indítvány értelmében minden kétséget kizárólag módosítani és azt, hogy az épületek minőségük szerint •-méterenként mily összeg erejéig fogadtatnak el biztosítás végett, felvétetni méltóztassék. Ad. 6. Az e pontban felhozott indítvány megvalósulását az egyházmegye is óhajtja s ennek egyházlátogatás alkalmával a gyülekezetek figyelmébe ajánlásával esperes urat megbízza. Ad. 7. A közgyűlés által elfogadtatott. Ad. 10. A közgyűlés tudomásul veszi, s esperes ur figyelmébe ajánlja. Ad. 3. Az indítvány a közgyűlés pártolása mellett, a ft. egyházkerületre felterjesztetik. Ad. 4. Az egyházmegyei közgyűlés nagyon sürgősnek és immár teljesen elodázhatlannak tartja a nagy horderejű indítványban foglaltaknak megvalósítását s teljes mértékben osztja az abban kifezett aggályokat, mert sajnos, tapasztalatból látja, hogy az általános elszegényedés s a nagy egyházi teher romboló kóranyagként fészkelte be magát egyházi közéletünkbe s a zúgolódás, békétlenség jelei már egyházm. területén is mutatkoznak s fenyegetöleg követelik az egyházi terhek leszállítását; a lelkészi javadalom csekélysége pedig útját állja lelkészeink legnemesebb törekvésének, zsibbasztólag, bénitólag szárnyát szegi a hivatásuk magaslatára emelkedésnek.