A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1902. június

— Í8 III. Fedezet. 1. A szükséglet tételenként, megnevezett része lélekszám arányában vettessék ki a gyülekezetekre. A régi alapítványok kamataiul szolgálnának a tőkepénzek kamatai; csak a fedezet nélküli rész vettetnék ki lélekszám arányában a gyülekezetekre. Az egyházm. 10 ezres alapítványa kamatjának fedezésére fordíttatnék a tanári pénztár tökekamatja, 40% visszatartással a tőkéhez csatolás végett; az igy fedezet nélkül maradt összeghez járulnának a lelkészek 3 kor., tanítók T50 kor.-val, a többit lélekszám arányában fizetnék a gyülekezetek; vagy felét a gyülekezetek, felét pedig a lelkészek és tanítók, ugy hogy a lelkészek mindig kétszerannyit fizetnének, mint a tanítók. 2. Egyházlátogatás fuvardiját a közpénztár fizesse 6 kor. napi átalányban, ugy, hogy 40 gyülekezetet véve 3 koronával és naponként két gyülekezet látogatásával kitenne 120 kor.-t, esetleges pótfuvar 20 kor. — 140 kor. 3. Kivetés megnevezése 12 p. alatt. 4. Fedezet nevezése azon megjegyzéssel, hogy amely gyülekezet 60%-on felül fizet egyházadót, az 100 lélekkel alább számítandó. 5. Slavon, oláh missiótétel, mivel e czimen nem fizettetnek, törlendő. IV. Pénztárkezelés. 1. A különféle pénztárakról egy közös napló vezetendő; év végén minden pénztárról külön számadás készítendő. 2. A kerülettől vagy gyülekezetektől nyert segélypénzeknek „Segélypénztár" czimen külön lap nyittassák. 3. Az időközben fel nem használt pénzek takarékpénztári könyvben gyűjtessenek 200 kor.-ig; ez összegen túl ügyészi közvetítéssel nagyobb gyümölcsöztetés végett elhelyezendők. 4. Év végéig minden hátralék behajtandó. 5. Minden pénztár tőkéje, ennek kamatja külön-külön állapittassék meg; valamint 6. Az előirányzatba felvehető hátralékok, s az egyes hivatalok posta- és irodadija is. Ezen, az egyházm. pénztár szükséglete, a fedezet kivetése és a pénztár kezelési ajánlata módjával teljesen összefüggésben van az egyházmtisztviselők, a közgyűlés és alkotótagoknak; valamint a körlelkészek, tanítók, a t. biz. tagok fuvar- és napidijainak megállapítása. Az előbb nevezett ügy érdekében ugyancsak a pénztárnok által 1901. évi közgyűlés elé terjesztett indítványának lényege ez: a gyüléstartási fuvar-, napidijak ügyének a Szentkirályon tartott gyűlés általi elintézése nem megnyugtató. Visszaélésnek is ut nyittatik. Kerületünk egyházmegyéiben e dologban különböző szokások vannak ugyan, de mind egyeznek abban, hogy tanácsbirók csak a tanácsülés nap-