A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. augusztus

— 66 — rendes költségvetés keretében adókulcsemeléshez, vagy rendkívüli adókivetéshez fordulhatnak. Az utóbbi — melynek jogalapja a VII. tc. 13. §. alapján fennforog — a célszerűbb és méltányosabb. 1.) mert általa a kívánt 100o/o-os többlethez jutnak, míg lQOo/

0-os kulcsemelés esetén a tételes adók továbbra is csak egyszeresek maradnak, 2.) mert a tételes adók kétszereseként edd

;g befolyt befizetéseket az utóbbi esetben túlfizetésekként kellene kezelni, ami sok könyvelési többletet jelentene. Méltányosabb, mert amikor a százalékos adók lO-Oo/o-kal emeltetnek, akkor pl. a csak tételes adózók két pengőnyi adója — ami a mai viszonyok között úgyis illuzórikus — ugyancsak felemelhető a kétszeresére, hiszen az sem jelenthet ma számukra érzékenyebb megterhelést. A közgyűlés 10 az 1 ellenében fogadta el az emelési határozatot, fellebbezésről nem tesz említést a beterjesztés, továbbá a megjegyzésben közöltek szerint mar 1943. január óta a kétszeresre emelt adóösszegeket fennakadás, panasz és hátralék nélkül fizetik a hívek, vélelmezhető tehát, hogv a határozat 'jóváhagyásának a VII. tc. 2. §. második bekezdésében foglalt teherbíróképességre vonatkozó feltétele nem képez akadályt. Mivel a felemelt befizetések már 1943. óta teljesíttetnek, és hogy a szükséges segítség még idejében is érkezzék, jogosult és kívánatos a visszamenőleges kiterjesztés jóváhagyása. Az egy, vagy néhány tételben való át nem utalás pedig rendkívül összetetté tenné úgy a rendes, mint a rendkívüli adók vagyonkezelési ügyviteli könyveléseit. A kérelem teljesíthetésének egyéb előírt kellékei nem hiányoznak. 48. A kőszegi ref. egyházközség jóváhagyás végett felterjeszti presbitériumának és közgyűlésének egyaránt 1944. évi augusztus hó 8-án megalkotott, illetve elfogadott következő adóztatási szabályrendeletét: Szabályrendelet melyet a kőszegi ref. egyházközség presbitériuma 1944. évi augusztus 8-án tartott ülésében alkotott az egyházi adókivetés tárgyában. . 1.) A kőszegi ref. egyházközségben egyházi adóalapul tekintendő az adókötelesnek, vagy házastársának évi összjövedelme, amibe beleszámíttatik minden néven nyert és húzott jövedelem, továbbá az adókötelesnek, vagy házastársának állami egyenesadója. Az egyházközség adókulcsa az évi összjövedelem 1.5o/o-a, az állami egyenesI