A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. augusztus

— 56 a tárgyalás alatt lévő szabályrendelete szellemében Gaál Dénes szentgyörgyvölgyi lelkipásztort 30 pengő pénzbirsággal sújtja, mely összeget 15 napon belül az egyházmegye pénztárába befizetni köteles. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. . 38. Olvastatott a dunántúli református egyházkerület 1943;. évi közgyűlésének 64. pontja a Református Tehetségmentő Alap ígéretes reményekre jogosító munkájáról s a dunántúli ref. egyházi kerületben évszázadok óta temetségmentőnek bizonyult pápai kollégiumi köztartási térítői intézmény támogatásáról. Egyházmegyei közgyűlés a jelentést örvendezve veszi tudomásul s a maga részéről is leszögezni kívánja, hogy a pápai ref. kollégium évszázadok óta sok-sok népi tehetség érvényesülését mozdította elő a köztartási terítőség áldásos intézménye által. Ezt az intézményt úgy az egyházközségek, mint a lelkipásztorok, tanítók és ref. értelmiségiek áldozatos szeretetébe ajánlja. A maga részéről indítványozza, hogy a kerületi köz-« gyűlés hozzon határozatot, mely szerint évenként egy vasárnapon (esetleg újévkor) a perselypénz a köztartási terítőség intézményének támogatására lenne fordítandó. 39. Olvastatott a dunántúli református egyházkerület 1943, évi közgyűlésének 74. pontja a gyülekezeteknek, főleg a városi jellegtieknek, az Evangéliumi Munkásszövetségbe való bekapcsolásáról. Egyházmegyei közgyűlés felhívja a városi jellegű gyülekezetek (Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg) lelkipásztorait, hogy az Evangéliumi Munkásszövetséggel az érintkezést vegyék fel avégből, hogy a Szövetség célkitűzései gyülekezeteikben ismertessenek s (amennyire a viszonyok megengedik, vagy kívánják, a gyülekezeti fiók-szövetségek megalakíttassanak. 40. Olvastatott a dunántúli református egyházkerület 1943. évi közgyűlésének 134. pontja, — a konvent 411 1943. sz. határozatára való hivatkozással, — új lelkészi állások szervezéséről. Egyházmegyei közgyűlés, — alaposan mérlegelve úgy a leiratot, mint az őrségi lehetőségeket, — úgy látja, hogy egyházmegyénkben a sárvári és szentgotthárdi missziói fiókegyházakat, — mint nagy területek szórványközpontjait, — kellene elsősorban missziói egyházakká kiépíteni. Ehhez azonban nagyobb mérvű közegyházi segélyre volna szükség.