A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

István király emlékét ünnepeljük, de emlékezni fogunk Horthy István hősi repülőhaláláról is, kinek halála nagy és sZent áldozat a létért és jövőért küzdő haza oltárán. Amilyen lelkesedéssel fogadtuk és köszön­töttük a kormányzóhelyettesi székben, olyan leverő, igaz fájdalommal kisérjük az örökkévalóság útjára. Emléke legyen közöttünk áldott és megbecsült. Emlékét a kormányelnök úr szavai szerint akkor becsüljük meg, ha »nemes, alkotó élete ós bátor katona-halála mindnyájunk szá­mára világító példa lesz a haza iránt 'tartozó kötelességünk áldozatos és önfeláldozó teljesítésére.« Indítványozom, hogy egyházmegyei közgyűlésünk részvétének és együttérzésének adjon kifejezést a Kormányzó Ur kabinetirodájához iptézett táviratban. EMLÉKEZÉS, A mai háborús időben, mikor csak a fegyverek győzelme, Vagy vereségéről szálló hírek érdeklik az embereket, jól esik Körösi Csorna Sándor halálának százéves fordulójánál megállani és a szelemnek, az akaraterőnek, a tudománynak eme fénylő csillagáról megemlékezni. Körösi Csorna Sándor, a tudomány és hazaszeretet székely világ­vándora száz évvel ezelőtt, vagyis 1842 április 11-én. haláltusa nélkül adta vissza lelkét Teremtőjének. A Himalája égig nyúló bérceinek tövében, Dardsilingben helyezték nyugalomra a trópusok legveszedel­mesebb betegsége, a malária által elgyötört testét. 35 éves korban indult el — mint írja, — hogy fölkeresse Középázsia különböző országait, amelyek a mult időkben, oly sok emlékezetes történés szín­helyei voltak, hogy keresse az ősmagyar kapcsolatokat, megfigyelje a nép szokásait és megtanulja nyelvöket. Végső célja Jugria volt, mert meggyőződése szerint ott laktak a magyarság ősi rokonai. Az idejutás­ban halála akadályozta meg. Huszonhárom évig tartó, önfeláldozást kívánó, a magyar névre halhatatlan dicsőséget hiozó utazása alatt á legszörnyűbb nehézségekkel, aszkézissel határos nélkülözésekkel talál­kozott, amelyek más embert kétségbe ejtettek volna. Őt nem. Csak ilyen kötésű ember tudott zsebében 200 forinttal nekivágni a lehetetlen útnak. Akaraterejét nem törhette meg semmi szenvedés. Hosszú ideig dolgozott Tibetben s ott végzett munkájával az egész tudományos világot hálára kötelezte. ' A hazaszerietet, a kitartás, áz önfeláldozás, a kötelességteljesítés és az akaraterő hős bajnoka volt ,ő. Egyik legelszántabb úttörőjét tiszteli Körösi Csornában, a tudományos világ. Remek példa minden magyar, de különösen az ifjúság előtt, hogy anyagi erő hiányában 1 miként lehet nemcsak értékes, de az egész embelrisiég javát célzó munkát végezni. Mint református ember, sőt, mint végzett lelkész élte a kálvini predestinációt, ezért tudott úrrá lenni a kísértések felett, n,agy ö,nfegyeimezés;sel viselni a szenvedéseiket, nélkülözésekét ós ki­tartani mindhalálig a Gondviselés által elibe írt cél mellett s ezért az egy célért odaadni életét. Indítványozom, hogy közgyűlésünk rendelje el iskoláinkban októ­ber hó folyamán Körösi Csorna Sándor-nap tartását és felállítandó

Next

/
Thumbnails
Contents