A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. augusztus
— 46 fenyő foglal helyet, kifejezvén azt, hogy egyesületünk életének területe az Alpok lejtőin van ; bemutatja a megnagyított egyesületi csoportképet és bejelenti, hogy a tavalyról idénre maradt ref. kiállításra az egyesület történetével, az egyházmegye térképével s a Hodossy Lajos aljegyző által készített tanitói kataszterrel együtt azt beküldjük. Közgyűlés az egész elnöki jelentésért köszönettel adózik, tudomásul veszi annak bejelentéseit, megemlékező mondanivalóihoz őszinte szívvel csatlakozik, Isten áldását kéri Bódás nagytiszteletü úrra és Hodossy Lajos kartársunkra uj munkakörükben s meleg szívvel mond Soós Gyula és Németh Gyula ny. testvéreinknek köszönetet, amiért az uj bélyegzőt elkészíttették. 4. Az elnöki jelentés vonatkozó részére köszönettel felel Hodossy Lajos kartársunk s mindnyájunk örömére elszakithatatlnanak itéli az őt idekötő szeretetet, majd tolmácsolja Császár Ede volt elnökünktől személyesen hozott üdvözletet. Köszönő tudomásul. 5.) Vörös Lajos őriszentpéteri lelkész ur előadása következett: „A hittan és a gyermek" ciramel. Mély meglátással fejtette ki azl a mértéket, mellyel a gyermeket a vallásosság szempontjából, történetesen a hittani osztályozásnál értékelni kell. A vallásosság fogalmának nagyszerű és gazdag tartalmú nyújtása közben irányt jelölővé vált előadása a cselekvésre inditó érzésmomentumok és a reprodukáló ész közti különbség kidomboritásával. A nagy tetszést kiváltó előadáshoz többen hozzászóltak. Székely József, Imre Sándor, Tantó István és Szabó István. A hozzászólásokból kikitünt az a meglátás, hogy ha a hittantanitást nem sikerül valami gyakorlati vallásosságot eredményező módon (lelkiismeretvizsgálat, csendes percek, bibliaolvasás) megoldani, az egész isk. nevelésünk alapnélkülivé válik. Bölcs tanácsokkal és gyakorlati módon szólt a kérdéshez nagyt. és mélt. Esperes úr, aki már korábbi évek óta, a kerületen is tartott előadásával elengedhetetlennek tartotta ez ügyben a hittankönyvek revízióját. Helyesli az ilyen irányú mozgalmat. Közgyűlés a hálás köszönettel fogadott előadást érdemkönyvében örökíti meg és kívánatosnak tartja, hogy egyházi és ref. tanügyi lapunkban megjelenjen. A nagytiszteletü tanügyi bizottságot pedig tisztelettel arra kéri, hogy a hittani kön yvek revízióját és ezzel kapcsolatban Vezérkönyv kiadását kegyeskedjék szorgalmazni. 6.) özv. Szikszay Ödönné őriszentpéteri taniténő gyakorlati tanítást mutatott be I. osztályos növendékeivel a kérdésről, hogy Jézus szereti a gyermekeket. Mindnyájunknak az volt az érzése, hogy valóban hittani mintatanitást hallottunk. Nagyon finom fokozati gondolatlépcsőkön épült fel a tani-