A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. augusztus

— 6 — dolog, mert a gyermek csak akkor tanulhatja meg a helyesírást, ha a saját irkájában látja, hogy hol és melyik szót irta le helytelenül. A tankönyvek beszerzése nagy nehézséggel jár, emiatt sok gyermeknek nincs tankönyve. E baj orvoslását felsőbbségünk figyelmébe ajánlom. Gyenge iskola volt négy helyen és pedig Kerczán, mely iskolára vonatkozólag az egyházlátogatási jegyzőkönyvbe ez jegyeztetett be: „Esperes tanítót figyelmezteti, hogy az iskola a kívánalomnak nem felel meg. Tanítót lelkiismeretes munkára inti. A számtani eredmény semmi." Molnaszecsődön a jegyzőkönyv szavai szerint: „Az egyházlátogatás alkalmával 71 tanköteles gyermek közül 16 jelent meg. Ezek közül 1 III. o., 3 II. o., 121. osztálybeli volt. A tanítás eredményét ennek alapján nem lehetett megállapítani a felsőbb osztályokról. Annyi azonban meg volt állapitható, hogy az iskolában fegyelem nincs és az ott levő gyermekek igen gyenge eredményt mutattak. A tanító a szomorú állapotokra figyelmeztetve lett." Szalafőn szintén nagyon gyenge volt az iskola, — itt úgylátszik a tanító beteg, képtelen a rendszeres tanításra, — az elöljáróság a tanító nyugdíjaztatását kérte, mely kérelmet indokoltnak látva, felterjesztettem a tanfelügyelőséghez. Kifogás alá esik még a csonkahegyháti iskola, ahol azonban a gyermekek nagy száma is akadályozza az eredményes tanítást. Az iskolákra vonatkozó ezen jelentésemet áttettem a tanügyi bizottsághoz és így hiszem, hogy a gyenge iskolákra vonatkozólag meg fogja tenni javaslatát. Nagytiszt, és Nagyságos Egyházmegyei Közgyűlés! A megnevezett kivételekkel — tanítóink általában elismerést érdemelnek az elmúlt évben kifejtett működésükért. De méltóztatik tudni, hogy 25 jó iskola nem lehet mind egyforma, jók között is vannak jobbak és legjobbak. Az előző években az úgynevezett francia sarc alap kamatával tüntettük ki a legkiválóbb eredményt felmutató tanítóinkat, — most pénzjutalmat mem adhatunk, különben is azt hiszem, az erkölcsi elismerés méltóbb jutalom az igazi érdemhez. És az ilyen elismerés nem lehet kisebbítése a többi tanítóknak, hanem csak buzdítás, hogy ezt az elismerést minél többen elérni törekedjenek. Ennek előrebocsátásával indítványozom, hogy a legkiválóbb eredményt felmutató Szikszay Ödön és Szőnyi Mária őriszentpéteri tanítóknak közgyűlésünk fejezze ki elismerését a tanítás terén felmutatott valósággal minta-eredményért. Az elmúlt tanévben a következő helyettes tanítók működtek: Senyeházán Kovács Ferenc, Hidashollóson Jezerniczky Margit, a még mindig fogságban levő egyházasrádóczi Székely József tanító helyett Takó Lajos, Pankaszon Nagy Erzsébet, Körmenden Molitorisz Jenő — a tanfelügyelőség által kirendelt állami tanítók. Csak egyetlen iskolánkban szünetelt a tanítás, a megszállás alatt levő Szécsiszentlászlón,