A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. június

- 37 ként annyian imádkozunk — mielőbb beköszönthessen s jó egészségben és épen hazatérve körünkben üdvözölhessük a most távol levő szeretett tanítótestvéreinket! . . . 8. Jelentem továbbá, hogy a háborúban elesett magyar tanítók özvegyei és árvái javára létesítendő alap a „Néptanítók Lapja" legutóbbi kimutatása szerint 367.862 korona 56 fillére emelkedett. Tekintélyes, szép összeg, mely mind a magyar tanítók fillérjeiből, az iskolák növendékeinek áldozatkészségéből s részben a társadalom kisebb-nagyobb ajándékából jött létre. A gyűjtés még most is folyik; de nem is szabad ennek még szünetelnie, hisz olyan sok az özvegy és árva és a begyült összeg még korántsem elégséges arra, hogy azoknak szemeiből az omló könnyeket letörölhessük, szivük fájdalmas sebeit csak némileg is megenyhíthessük. Ezen nemes célt szolgáló gyűjtést tehát folytassuk tovább! . . . Bátor vagyok egy gyűjtőivet kibocsátani ez alkalommal, kérve kedves barátaimat, hogy szerény tehetségéhez mérten — szíveskedjenek újból adakozni. 9. A Magyarországi Tanítók Országos Szövetsége a községi és felekezeti tanítók érdekében indított az elmúlt tél folyamán nagyarányú mozgalmat, hogy a községi és felekezeti tanítók sorsa is- legalább annyira elviselhetővé váljék, mint az állami tanítóké. Ezzel nem mondjuk azt, hogy a mintának odaállított állami tanítók anyagi ellátása tekintetében nincs kívánni való. A tanítói fizetések teljes egységesítésére és a hasonló képzettségű állami tisztviselők fizetésével egyenlő rangúvá tételére irányuló egyetemes törekvéseink igazolják azt, hogy nemcsak az állami, hanem még a székesfővárosi tanítók anyagi ellátása is olyan ügy, amely — különösen a mostani viszonyok közepette — sürgős rendezésre szorul. Bizonyos mértékben megnyugtathat bennünket az a tudat, hogy már maga a háborús pótlék tulajdonképpen bekövetkező, általános fizetésrendezésnek mintegy előleges, törvényes biztosítéka. Hogy a mai nyomasztó helyzetünkön némileg is segítve legyen, a Tanítók Szövetsége memorandummal fordult a kormányhoz, a törvényhozáshoz s eljárt mindazoknál, akiknek a kérdés meg-