A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1914. június

— 4 — 3. Mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Esperes úr Fiilöp József, Mező Gyula gyűlési tagokat kéri föl. Tudomásul szolgál. 4. Esperes úr tárgysorozat előtt megemlékezik ama megrendítő gyászos eseményről, melynek hire épen most futotta be a világot, hogy országunk trónörökösét, Ferenez Ferdinándot s fenkölt nejét Serajevóban orgyilkos kezek meggyilkolták. Egyházmegyei közgyűlés mély fájdalommal s hazafiúi aggodalommal hallja a megemlékezést s midőn a minden emberi érzést megtagadó elvete­mült gonoszok tette fölötti felháborodásának kife­jezést ad, a szomorú esemény emlőkét jegyző­könyvében is megörökíti. 5. Esperes úr felolvassa az elmúlt évről szóló követ­kező jelentését: Nagytiszteletü és Nagyságos Egyházmegyei Közgyűlés! Egyházi törvényeink vonatkozó szakasza (I. t.-c. 170. §.) kötelességévé teszi az esperesnek évi jelentését az egyház­megyei közgyűlés elé terjeszteni. Ezen kötelességenmek kívánok eleget tenni, midőn rövid és liíí képét akarom adni azon munkásságunknak, melyet mint arra hivatottak ki-ki a maga helyén — az egyházi élet torén és annak intézményeiben egy év alatt kifejtettünk és rámutatni ama nevezetesebb mozzanatokra, melyek egyházunkban a hitélet ébresztésére és erősbítésére áldásosán vagy hátráltatólag befolytak. És midőn visszapillantunk az eltöltött évre, szent köny­vünk ama mondása hangzik fülünkbe: „az Úr szolgáinak sem ad változatlan erősséget". Fájdalommal gondolunk vissza január hó 14-re, amidőn a szó valódi értelmében lehullott a mi fejünknek koronája. Dr. Antal Gábor, egyház­kerületünknek kiváló érdemekben gazdag püspöke, az egye­temes konvent egyházi elnöke jobblétre szenderült. Sziv­szerint való jó pásztort vesztettünk ő benne, ki Isten kegyelme által való ajándékokkal forgolódott mi közöt-

Next

/
Thumbnails
Contents