A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1914. június

- 43 felterjesztett módosítását, helyeslőleg magáévá teszi és a jogkiterjesztés kimondásáért az ügyet felszínen tartja. b) Elnök, egyesületünket is szomorúan érintő, azon gyászesetről emlékezik meg, hogy Főt. és Mélt. dr. Antal Gábor püspök úr az öröklét hónába költözött. És mint az egyház és tanügy lelkes buzgalmú nagy férfiának emlékét jegyzőkönyvünkben megörökíteni indítványozza. c) Péterffy Sándor, a kitűnő pedagógus, a magyar tanítók mintaképe — elhunytáról szintén kegyelettel emlékezik meg közgyűlésünk és kívánja érdemeinek jegyzőkönyvben leendő megörökítését. d) Vikár Géza, volt kisrákosi, legutóbb lápafői kartársunk, ki tanítói szolgálatának legnagyobb idejét egyházmegyénk egyletének kebelében töltötte, elhunyta felett érzett részvétét és emlékét szintén megörökíteni kívánja jeg}

rzőkönyvében. e) Egyleti közgyűlésünk örvendetes tudomásul veszi Ft. és Méltóságos Németh István volt egyházkerületi főjegyző urnák, a dunántúli ref. egyházkerület püspökévé történt megválasztásáról szóló jelentést. És kívánja az egyesületünk részéről beterjesztett üdvözlő levélre Püspök úr által küldött köszönő iratnak jegyzőkönyvbe vételét: „Az a szeretetés vonzalom, melyet népnevelésügyünk iránt eddig is éreztem, most fokozottabb mértékben válik kötelességemmé s amaz óhajom kifejezése mellett, hogy az őrségi ref. tanítótestületben mindenkor hű, pontos ós lelkiismeretes munkatársakra számíthatok, kik egyházunk és hazánk iránt érzett forró szeretetüknél fogva népünk nevelését teljes odaadással munkálják, kiváló tiszteletem őszinte nyilvánításával vagyok Pápa, 1914. évi március hó 20-án. Németh István s. k. püspök." Ezen valóban szép sorokat örömmel örökítjük meg s jegyezzük fel jegyzőkönyvünkben.