A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. június

— 34 — barabászegi lelkész azon jelentését, hogy még ez ideig nem lettek a hátralékok behajtva, — március 9-én 134. sz. alatt felterjesztettem az ügyet püspök úr őméltóságához azon kéréssel, hogy azt kegyes­kedjék felterjeszteni a m. kir. belügyminisztériumhoz. A felterjesztés megtörtént, a m. kir. belügyminisztérium igazolásra hivta fel a zalamegyei hatóságot. Zalamegye alispáni hivatala e felhívásra 5258/911. sz. a. április 4-én terjeszti fel jelentését, mely jelenté­sében egy szóval sem állítja, hogy a hátralékokból csak egy fillér is be volna szolgáltatva. Engem azonban, miután a fentebb vázolt huzavonát püspök úr őméltóságához küldött levelemben ameriká­zásnak neveztem, — fegyelmi eljárással fenyeget meg. A lelkészt pedig azért, mert a másodjegyzőhöz irt privát levelében azt irta : „jobb volna, ha a sok irka-firka helyett a hátralékot hajtanák be" — a főbiró 30 koronára büntette a hatóság megsértése cimén. A mai napig tehát a hátralék ügye úgy áll, hogy az esperes ellen fegyelmit kérnek, a lelkészt megbüntették, de a hátralékot 13 hónap lefolyása alatt sem hajtották be. Kérem a nagyt. közgyűlést, mél­tóztassék ez ügyben intézkedni. Nagyt. Egyházmegyei Közgyűlés ! Az mondatik szentkönyvünk­ben : „Megemlékezzetek a ti előttetek járókról, kik néktek szólták az Istennek beszédét, kiknek kövessétek hitüket, meggondolván minémü vége volt az ő életüknek". Kövessük ez utasítást, emlékezzünk meg magyar református egyházunk azon nagyjairól, akik a mult évi közgyűlésünk óta fejez­ték be közhasznú áldásos életüket. Emlékezzünk meg Kun Bertalan­ról, ki a tiszáninneni ref. egyházkerületnek 44 évig volt püspöke, életének 94-ik évében ment el a földi hazából, ama jobb hazába; emlékezzünk meg dr. Erőss Lajosról, a tiszántúli egyházkerület nagyérdemű püspökéről, ki életének szinte javakorában szólíttatott el az élők sorából; emlékezzünk meg báró Bánffy Dezsőről, az erdélyi egyházkerület főgondnokáról, az egyetemes konvent elnö­kéről. Oszlopai valának ők ref. egyházunknak ; hasznos munkás­ságukkal, életükkel, nagy erényeikkel mint követendő példák ragyog­nak előttünk. Legyen áldott közöttünk dicső emlékezetük! Szűkebb hazánkat, egyházmegyénket sem kimélte a halál kér­lelhetetlen keze ; elragadta közülünk dr. chernelházi Chernel György kir. kamarás urat, egyházmegyénk világi tanácsbiráját. Fáj, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents