A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. június
- 25 — asszonyi mende-mondának bizonyult egyoldalú közlés folytán az 1910. évi dec. hó 19. napján a következő tartalmú levelet küldte Bajcsy Gyula felsőeőri lelkészhez, mint az E. T. VI. t.-c. 23. §-a szerint iskolai elöljárójához: „Tisztelendő Ur! Gyalókay és mások annak idejében figyelmeztettek, hogy önön a becsületnek látszó jellemvonás csak külső lárva, illetve máz. Ezt én nem igen akartam elhinni. De most már meg vagyok róla győződve. Teljes életemben fáj, hogy a hitvány embereket nem tudtam fölismerni. Legyen szives, ha jelleme van, ezen levelem kapcsán a felsőségnek feljelenteni, mert a mai naptól fogva én önt jellemtelen gazembernek tartom". S habár Németh Gyula tanító csakhamar meggyőződött indokolatlan hirtelen fellobbanásának teljes alaptalanságáról, felettes lelkésze ellen az 1911. évi március hó 6-iki kelettel egy újabb, durvaságokkal tetézett levelet itézett lelkészéhez, mint iskolai elöljárójához, melyben többek között a következőket irja : „Ha ön a Néptanítók Lapját a postán átveszi, úgy tartsa meg, mert elfér, hogy a miniszteri rendeleteket olvassa". Majd így rekeszti be: „Dóczynak egy kijelentése volt, mit kezdek akceptálni, hogy t. i. csak a buták lesznek papnövendékek, illetve papokká. Ezt majd én tudom is bizonyítani". Miután elsőrendű vádlott ezen kétrendbeli levélnek valódiságát és tőle való származását elismeri és mert a fentebb idézett sértések oly súlyosak, hogy annak alkalmazása már a tiszteletlenségnek a határát is messze túlhaladja; tekintettel az irásba foglalt sértéseknek ismételt voltára, továbbá arra, hogy vádlottnak semmi néven nevezendő oka nem volt arra, hogy elöljárója ellen ily minősíthetlen kifakadásokra ragadtassa magát; tekintve másrészt azon enyhítő körülményt, hogy fegyelmileg még büntetve nem volt: őt a fennforgó bizonyítékok alapján vétkesnek kimondani és büntetlen előéletére tekintettel, ezúttal csak pénzbüntetésre Ítélni s mint ilyent az általa okozott eljárási költségek megfizetésére kötelezni kellett. Dóczy János másodrendű vádlottra vonatkozólag Németh Gyuláné és Németh Karolina tanuk egybehangzólag vallották, hogy másodrendű vádlott előttük ezelőtt három évvel akként nyilatkozott, hogy: „csak buta emberek lesznek papok"; és Bajcsy Gyula lelkész fiát tanítván, mivel számolni nem tudott, róla így nyilatkozott: „ez is buta, jó lesz papnak". Miután másodrendű vádlott a vizsgálóbiztos előtt tett vallomásában maga is megengedi, hogy ilyen nyilatkoza-