A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. július

— 9 — paragrafusok végtelen sorozata sohasem képes a lelkesedés kihamvadt tüzét pótolni. Számottevő eseményként emiithetem fel — mely egyházunkat az államhozi viszonyában nagyon közelről érinti — az elemi iskolai tanítók fizetésének állami törvény- és segélylyel rendezése. Nagy érdeme ezen országos törvénynek az, hogy a kántor-tanitói állomásoknál a kántori fizetés, — ami a tanítói javadalomba nálunk beszámíttatott, jövőre a nyugdij illetménybe is beszámittatik; — melylyel megszűnik azon visszás helyzet, melyszerint a csekélyebb fizetésű, úgynevezett másodtanitónak nagyobb nyugdij illetménye volt, mint az éltesebb és több munkával, teherrel sújtott kántortanítónak. De van nagy hibája is, — s ez az, hogy különbségeket tesz a fizetés megállapításánál az állami és felekezeti tanitók között. S a felekezeti tanítóknak, — akik pedig sokkal több munkát végeznek, mint az állami tanitók, — az egész vonalon s minden osztályban kisebb fizetést állapit meg. Az pedig törvényellenes és sérelmes törekvés és intézkedés az utóbbi időben a kultusminiszter részéről, mely szerint azon, már régóta fennálló iskoláktól megvonni szándékozik a tanitófizetés kiegészítési államsegélyt, a melyekben a mindennapi iskolás növendékek száma harmincnál kevesebbre szállott le. I. Az egyházak meglátogatásáról. Az esperesi egyházlátogatást — egyh. törvény 163. §-a értelmében — ez év május 10-től május 22-ig személyesen végeztem Nt. Hodossy Lajos kerczai lelkész, e. megyei egyházi jegyző ur társaságában, — s a gyülekezeteknél előre elkészített egyházi adattárból és vagyonkezelési könyvekből az adatokat összegyűjtve, a következő általános jelentést tehetem meg. 1. Az egyházmegye anyaegyházaiak száma . 12. 2. Leányegyház 11. 3. Rendes lelkész 12. 4. Segéd-lelkész 2. 5. Rendes tanitó 23. 6. Rendes tanítónő 4.