A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. július

Esperesi jelentés az 1908-ik év jutius hó 16-án Szombathelyen tartott egyházmegyei közgyűlés alkalmával az őrségi református egyházmegye állapotáról. Nagytiszteletü és Tekintetes e. megyei Közgyűlés! Lelki örömmel s igaz szeretettel köszöntöm egyházmegyénknek e mai ünnepélyes alkalommal — az őrségi reform, egyh. megyének 100 éves évfordulója alkalmával — összegyűlt tagjait, kik mind megannyian tanúi kívánnak lenni tanácskozásainknak és református egyházunk javára hozandó határozatainknak. De mielőtt az esperesi jelentésben egy és más bennünket érdeklő tárgyra vonnám a figyelmet, azt hiszem méltán elvárhatja tőlem a N. t. és Tek. egyházmegyei közgyűlés, ha első sorban az őrségi reform, egyházmegye keletkezését irom le röviden, ugy amint az erre vonatkozó adatok rendelkezésemre állanak. II. József császár türelmi rendeletének kiadása után a még itt-ott létező hivek megkezdték újra a gyülekezetekké való szervezkedést. Már 1783-ban Körmenden, Egyházasrádóczon, Őriszentpéteren, Nagyrákoson, Kerczán, majd 1784-ben Ter. Szecsődön önálló egyházak keletkeztek rendes lelkészekkel s templomokat és iskolákat építenek. Az anyaegyházak mellett szervezkedtek leányegyházak is. Az egyházi szervezkedés ezen idejében a Vasmegyében levő fenntebbi egyházak hatóságilag a pápai egyh. megyéhez osztattak be s annak kiegészítő részét képezték. A nagy távolság miatt azonban az érintkezés felette nehéz volt. Erre való tekintetből az 1808. évi május 23—25-ik napjain Szilasbalháson tartott egyh. kerületi gyűlésen az akkori püspök Torkos Jakab azt indítványozta, hogy a vasmegyei gyülekezetek a szomszédos zalamegyeiekkel együtt őrségi néven külön egyházmegyévé szerveztessenek. Az indítvány