A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1905. július

- 38 ­az utóbbiakat megerősítettem, a számadásokat pedig áttettem a szám­vivői hivatalhoz. Jelentésük beváratik. Nagyt. és Tek. Egyházmegyei Közgyűlés! A mult egyházmegyei közgyűlés alkalmával az időbeni betegeskedésemre való tekintettel azon megtisztelő figyelemben részesültem, amelyre nem számítottam és nem is kértem, hogy az érdemekben gazdag világi tanácsbiránk indítványára -— esetleg előfordulható sürgős ügyek elintézése végett — egy kisegítő, mondjuk jobban helyettes esperes is választatott mellém. De legyen hála a jó Istennek, nem fordult elő ezen egy évi működésem ideje alatt olyan eset, hogy igénybe kellett volna vennem a nt. és tek. egyházmegyei gyűlés ezen kegyes intézkedé­séből kifolyó eljárást. Tehetségem szerint igyekeztem eleget tenni a reám várakozó kötelességeknek, melyet azzal is igazoltam, hogy a kanonika vizitáczió terhes és fárasztó útját, a legkellemetlenebb idő­ben, személyesen egyedül végeztem. Hogy mily eredménynyel: arról a felsorolt adatok eléggé tanúskodhatnak. Történt azonban mégis, hogy az elözö év jkönyvének 2. p. a. olvasható egyhangú határozat ellen a „Dunántuli Prot. Lap" f. év márcz. 5-én megjelent 10. számában „Több érdeklődők" czimen „Nyilt kérdés" intéztetett az összes ev. ref. vallású törvénytudókhoz, hogy helyesen járt-e el az örségi egyházmegye határozatával, vagy nem? Mely kérdésre azonban egy lélek sem válaszolt. Hogy helye­sen cselekedtek-e ezen felszólalásukkal a „Több érdeklődő urak", vagy nem: arról méltóztassék bírálatot mondani a nt. és tek. egyház­megyei közgyűlésnek, kik e határozat meghozatalánál jelen voltak s hallgatásukkal beleegyezésüket adták ezen határozatba. Hogy egyházmegyénk tekintélye s autonómiája ezen hírlapi felszólalás által a nagy nyilvánosság elé állítás folytán csorbát szen­vedett: azt közülünk senki sem vonhatja kétségbe! S ily többször előforduló esetek miatt a jó egyetértés, össze­tartás és bizalom kötelékei meglazulnak, vagy szakadoznak is közöt­tünk; azon éppenséggel nem csodálkozhatunk! Kérem ezen enge­met és személyemet, úgymint hivatali állásomat közelröl érdeklő ügygyei a nt. és tek. egyházmegyei közgyűlésnek behatóan foglal­kozni s helyeslő vagy helytelenítő véleményét nyilvánítani. Ezek után bezárom most már egy kissé hosszura nyúlt esperesi jelentésemet, megköszönve elnöktársamnak s a közgyűlés összes

Next

/
Thumbnails
Contents