A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március, 1903. július

— 16 — 4. pont után ; „Eine határozathoz képes az elnök kiveszi az esküt." 413. §-ban felhozott „egyszeri nyilatkozási jog" kevés. A válasz és viszonválasz jogát meg kell adni, mert az ellenbeszédben uj dolgok, uj momentumok is hozathatnak fel s az ellenfelet attól, hogy ezekre nyilatkozatot tehessen, elütni nem lehet. Módosítás után e §. igy szólna: „kétszeri" nyilatkozási jog illeti meg. Képviselővel rendelkező felet saját személyében is illet — de az utolsó perbeszéd után — nyilatkozási jog." 430. §. helyett uj §.: „A 429. §. a, b, pontjaiban felsorolt ítéletek és vegzések ellen a felebbezés a kihirdetéstől, illetve kézbesitésitéstől számítva 15 nap alatt jelenthető, vagy adandó be a felebbezés terjedelmének megjelölése mellett az első fokban eljárt bírósághoz, vagy ennek elnökéhez. Ezek a felebbezések azonban indokolhatók " 461. §. igy szövegezendő: „A fegyelmi vétség büntethetőségét az elévülés kizárja. Az elévülés akkor áll be, ha a fegyelmi vétség alapját képező cselekmény, vagy mulasztás tudomásra jutásától a panasz beadásáig, vagy a fegyelmi eljárásnak hivatalból való megindításáig / év letelt stb." 19. Fülöp József tanácsbiró előterjeszti a zsinati törvénytervezet 326—578 §.-aira vonatkozó véleményes jelentését. A közgyűlés a javaslatot elfogadva, az alábbiakban terjeszti a főt. egyházkerületi közgyűlésre: 340. §. b, pontjába ezen szó után : „tanintézetek" utána teendő; „tanárai\ Lehetnek ugyanis, a mint vannak is egyházmegyék, melyek gymnásiurnot tartanak fenn. Azok tanárainak fegyelmi ügyében is tehát jogszerűen első fokon az illető egyházmegyei bíróság van hivatva Ítélkezni.