A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1903. március, 1903. július

— 14 — Az osztályozásnál a lelkész által élvezett korpótlék nem vétetik számításba. INDOKOLÁS: A hazai közvélemény az állami tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozik. Az országgyűlési pénzügyi bizottság a hivatalnokok fizetési minimumát 1400 koronában állapította meg, ez vonatkozik természetesen az írnokokra, a kiknek semmiféle oklevélre, csupán a középiskola néhány osztályának elvégzésére van szükségök; de még ezeknek is előléptetésre, korpótlékra való jogosultságukat megállapítja a törvény. Olvashatjuk a javaslatból, hogy hivatalszolgák és rendőrök részesülnek 1600 korona fizetésben. A legmagasabb hivatalra is képesítő képzettséggel egyenlő képzettségű lelkészi kar fizetését is felfogja emelni az államkormány 1600 koronára — de csak a jövőben. Nem mutat-e a mai kor secessiós gondolkozására az, hogy a hivatalszolgával és rendőrrel egyenlő javadalmazásu lelkésztől mindig többet kívánnak s követelnek; megkövetelik a tudományos képzettséget, a társadalmi életben való szereplést, az odaadóbb munkásságot. A lelkészi karnak meg kell nyugodni abban, hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem Istennek igéjével is. — S ha csekély fizetését a szegény falusi lelkész gyermekeinek neveltetésére kénytelen fordítani, akkor sein marad semmi nélkül, mert megmarad neki ... az Istennek igéje! Ma már nincs oly rendszeresített hivatal, melynél korpótlék ne volna; az állami hivataloknál pedig ott van még ezen kivül az előléptetés. A tanárok is előléptetésben, korpótlékban részesülnek ; de részesül az összes tanítóság is korpótlékban. A lelkésznél se előléptetés, se korpótlék nincs. Pedig az a szegény falusi lelkész, midőn elcsaládosodik, jobban rá van szorulva a korpótlékra, mint a városi hivatalnok, ki otthon neveltetheti gyermekét. Egyházunk jövője, a lelkészi kar iránt támasztott társadalmi igények és követelmények elkerülhetetlenné teszik azt, hogy a lelkészi fizetések a mostani nyomorúságos állapotban ne maradjanak. E czél elérésére mindent elkövetni kötelessége az egyházi legfőbb hatóságnak, a Konventnek, a zsinatnak. 199. §.-hoz. Ezen §. második és harmadik bekezdése helyett teendő: „Rendes, helyettes és segédlelkészek két évi gyakorlat után bármely egyházba választhatók." 200. §. helyett: „Theologiai rendes tanárok két évi szolgálat után bármely egyházba választhatók."