A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1899. július

- 28 — Egy lelkész-özvegy gyermekekkel, vagy a nélkül. Legalább két árva testvér szüleik nélkül. Külön-külön mindnyájan egy-egy egész családul számittatnak. Egy magán árva pedig fél családul. 10. §. Segélyosztási arányul a következő kulcs szolgál: Minden segélyezendő egész család, családi illetmény czimén 4, — fél család 2, — azonkiviil minden egyes tagja a családnak, —értve mindig csak a segélyjogosultakat — személyi illetmény czimén 1—1 rész segély osztalékban részesül. Ezen meghatározás szerint kap: Az 1 árvából álló fél család 3 részt. az 1 tagból álló egész család 5 a 2 ,, „ ,, „ b ,, a 3 „ „ „ „ ( „ a 4 „ „ „ ,, 8 „ a 5 „ „ „ 9 „ a 6 „ „ „ „ 19 ,, a kiosztandó segélyössszegből. így tehát a családtagok számához képest a részosztalék is minden egyes tag után 1—1-el növekedik egy évi 10 részletig, melynél többet egy-egy család nem kaphat. 11. §• A segélyjogosultság a segélyezettnek halála után azonnal megszűnik. Azonban az özvegy nő azon évre, melyben férjhez megy, az árva fiu azon évre, melyben 20. korévét betölti, illetőleg tanpályáját bevégzi és az árva leány azon évre, melyben férjhez megy, vagy 20. korévét betölti, vagy, ha tanpályán volt s azt bevégzi; segélyilletményét csorbítatlanul és levonás nélkül nyerendi. A 3 év alatt fel nem vett segélyosztalék az alaptőkéhez csatoltatik és többé ki nem adatik. Ilynemű osztalék iránti igénykereset rokonok, vagy örökösök részéről figyelembe nem vehető. 12. §. A családosztalék mindig a esalád természetes s törvényes gyámjának adatik ki. Ha pedig az árvák külön gyámok gondja alá volnának helyezve, az illető polgári gyámhatóság meghallgatásával s annak utasítása szerint adandó ki a segély. 13. §. Az esperes minden év január havában körlevél által hivja fel a lelkészeket, hogy akiknek egyházközségében segélyezendők laknak, azokról jelentést s igazolványt küldjenek be. Ezen