A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1899. július

— 15 — folytonosan: e tényezők a szülék, egyházi és polgári elöljárók, lelkészek és tanítók. Örvendetes jeleként az időnek mutatok arra a körülményre, hogy több helyen a szülék kezdenek már felemelkedni az iskola fontosságának tudatára s arra, hogy gyermekeiket az iskolai előéletre előkészíteni s a tanítót nevelői munkájában folyton támogatuiok kell. Ily helyeken ugy a tanítás eredménye, mint különösen a tanulók nyilt, okos magatartása, tisztesség tudása, magok és öltözetök tisztán tartása és gondozása tekintetében feltűnő haladást mutat az iskola. Ily helyeken nem alkalmazható a tanítóra, hogy magoltat s a vallási tárgyakat ugy fújja a gyermek, hogy az ember gondolatának bicziklin kell utóiérni azt, amit mond. Sajnos azonban, hogy ugy egyházi, mint polgári hatóságaink a legelsőtől a legutolsóig az iskolával szemben nem mennek túl a szorosan vett hivatali kötelesség teljesítésének határán; s az egyház és haza jövőjét e téren biztosítani törekvő ügyszeretet, a siker mielébbi elérését czélzó buzgó fáradozást, a nevelés-oktatás ügygyei való érintkezéseikben hiába keressük. Munkájuk satnya munka, s reájok illenek az evangyéliom szavai: »Ha mindent megtettetek is, haszontalan szolgák vagytok«. — A másik sajnos körülmény, hogy a lelkészek és tanítók — eltekintve egyéb mulasztásoktól — csak kelletlenül, másutt lanyhán vagy éppen hanyagul teljesitik az iskolai rendtartás-szabta azon kötelességeiket, melyeknek pontos betartása nélkül jó iskolai vezetés nem képzelhető. Iskolai haladásról majd a körfelügyelő lelkész urak fognak itt beszámolni, mely jelentés az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvébe egészen felveendő lesz. Az iskolák vezetésében észlelt hiányok közül mint feltűnőbbeket különösen ki kell emelni a következőket: Az iskolák csaknem kizárólag pusztán tanítási ered-