A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

- 14 — a jelentést — még a nemlegeset is — minden presbitériumnak be kellett volna küldenie, mert ezt a felsőbb egyházi hatóság rendelte el. Ugy gondolja a közgyűlés, hogy az összes jelentések beérkezése és összefoglaló feldolgozása sem lett volna célravezető. Ami helyén- és idején való volt 1937 és 38-ban, ahhoz kevésbbé időszerűek a mai háborús körülmények. Mindenütt a viszonyok rendkívüliségére tekintettel mutatkozik a tartózkodás. Egyébiránt a tervezet jelentékeny részében már meg is valósultnak tekinthető a kormányok azóta tett intézkedéseiben, amit akkor is helyeselnünk kell, ha nem az egyház kezdeményezésének eredménye is. Az egyházmegyei közgyűlés e véleményes jelentése kapcsán most is fenntartja azt az álláspontját:, melyet 63 1937. számú határozatában kifejezésre juttatott és az egyházkerületi közgyűlés útján a konventre is felküldött. Röviden: a tervezet általánosságban helyes, — a részletezés az elaprózásig túlzott; — a szabályzat kevés, de határozott szavú legyen. Ez a határozat 1942 szeptember 15-ig felküldendő a püspöki hivatalhoz. 34. Hivatkozással a 278 1941. számú egyházkerületi közgyűlési határozatra, mely az egyetemes konvent 244/1941. számú határozatával behatóan foglalkozik, egyházmegyei közgyűlés a törpegyülekezetek megtarthatása érdekében — s ezzel együttjáróan nemzetvédelmi szempontból is — szükségesnek tartja a lelkésztanító-képzés folytatását. A lehetséges három módozat közül (melyek a következők: 1. theologiai képzésnek előfeltétele a tanítói oklevél megszerzése, 2. a theologia elvégzése után szerezzenek a segédlelkészek tanítói oklevelet, — 3. együttesen folyjék a lelkésztanító képzés —) az egyházmegyéknél könynyebben és helyesebben kiválaszthatják a legmegfelelőbbet az egyházkerületek és az egyetemes konvent, mert ők végeztették és ellenőrizték