A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. július

Tartalomjegyzék

Esperesi jelentés a mezőföldi református egyházmegye 1940. évi július hó 31-i rendes közgyűléséhez. Nagy tiszteletű Egyházmegyei Közgyűlés! Tavalyi közgyűlésünk után kevés idő múlva kitört a pusztító vihar — a háború szörnyű vihara, — melynek tombolása az úgynevezett nagyhatalmak gigantikus mérkőzésének sodrába beleragadta a vén Európa északi és nyugati kisebb népeit is. Peregni kezdett a legszörnyűségesebb film, az új világa háború, a villámháború filmje. Csodák csodákat követtek! He* tek alatt széthullott a nagy és erősnek gondolt Lengyelország, de hónapokon keresztül hősi ellenállást tudott kifejteni a velünk faj* és hitrokon finn nemzet az északi kolosszussal való arány* talan küzdelmében. • A hitért és szabadságért küzdött és nem szégyenült meg! Nem győzetett le! És bár súlyos áldozatot kellett is hoznia, — a nemzet nem veszett el! Él és szabad s töretlen hitének ereje még fokozódván, újra fel is virul! Királyok futottak el a trónról, világ leggazdagabbjai lettek éhező, rongyos menekültekké, ártatlan gyermekek szakadtak el szüleiktől, akik azt sem tudják róluk jnerre vannak, mi van velük. A levegő, a föld, a víz ,mind*mind halált lehel, a tenger mérhetetlen kincsek és drága emberéletek temetője. Az Úr ítéle* tet tart a népek felett! És íme itt van egy kicsiny, csonka ország, — itt van egy maroknyi nép a Kárpátok ölén, a Duna medencéjében, csend* ben, békén. Ez a nép nem fél, nem idegeskedik, bizton hisz és nyugodtan vár. Nem könnyelmű, nem gyáva, nem is yak ez a nép. Tudja, látja, hogy a magyar sors is azokon a mezőkön érik, ahol moisít a halál arat.