A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus

— 6 — jegyző úr nyerte el, akit ennélfogva a bizottság az egyházmegye egyhangúlag megválasztott világi főjegyzőjének jelentett ki. Ugyancsak 75 értékegységü érvényes szavazat adatott le a világi tanácsbírói tisztségre is. Ebből 65-öt Kovács Géza székesfehérvári városi főjegyző úr nyert és így világi tanácsbíróvá megválasztatott. A többi 10 szavazatból dr. Sass Jánosra adatott le 8, dr. Horváth Miklósra pedig 2. A lelkészi tanácsbíróságra csak 35 egyházközség adta le összesen 71 értékegységű szavazatát. Ebből Bózsa Sándor 26, Bakó Béla 16,' Baditz Antal 10, Falussy József 6, dr. Kuli Lajos 6, Monory Ferenc 4, Fülöp László 3 számértékű szavazatot kapott. A törvényben megkívánt általános többséget senki sem nyervén el, a bizottság szükebbkörű szavazást rendelt el a viszonylag legtöbb szavazatot kapott Bózsa Sándor és Bakó Béla között. Az egyházmegyei közgyűléstől nyert felhatalmazás alapján elrendelte a bizottság a szavazást az egyházmegyei világi jegyző tisztségére is, mely dr. Rácz Jenőnek főjegyzővé történt egyhangú megválasztása folytán jött üresedésbe. Megállapította a bizottság, hogy Pálfát késedelmes szavazata folytán hat számértékü szavazatmulasztás terheli. Balatonszabadi és Simontornya nem adott szavazatot a lelkészi tanácsbíróságra, ezért mindegyik egyházközséget 2—2 számértékű szavazat elmulasztása terheli. A szavazatbontó bizottság 1938 december 12-én Balatonkenesén felvett jegyzőkönyve szerint, melyet beterjeszt, mind a 38 egyházközség beadta összesen 77 számértékű és érvényesnek talált szavazatát. Ebből a lelkészi tanácsbíróságra Bózsa Sándor 41, Bakó Béla 36 számértékű szavazatot nyert, minek folytán a bizottság Bózsa Sándort megválasztott egyházmegyei tanácsbírónak jelentette ki. Az egyházmegyei világi jegyzőségre dr. Miklós Géza 75, dr. Sass János 2 számértékű szavazatot nyert, tehát e tisztségre dr. Miklós Géza választatott meg.