A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. augusztus

Tartalomjegyzék

— XVI. — is, legalább a minden hetedik napot neki kellene szentelnünk hálaadással, magasztalással és bünvallomással, hogy áldásait ne méltatlanoknak adja és meg ne vonja. Az urvacsorát is sokan elhanyagolják, mintha az isteni ingyen kegyelemből fakadó bünbocsánatra nem is volna szükség, mintha a Krisztus keresztjéről áradó szeretet és önfeláldozó halálával szerzett érdem nélkül is el lehetne érni az üdvösséget. Óh mennyi alkalom a jóra, mennyi eszköz a megtérésre és mi ezeket engedjük elfutni és felhasználatlanul heverni, pedig a jó alkalmakat »áron is« meg kell szereznünk. Másik fokmérője a vallásosságnak az áldozatkészség, a szent célokra adakozás. Ha az előző évihez hasonlítjuk össze> nagy visszaesést tal,álunk, 14.516 P-vel szemben 9967 P-t. Ezeknek a számoknak a szembeállítása nagy csökkenést mutat, de ezt megindokolhatjuk az általánosan romló gazdasági helyzettel is és nem írhatjuk a valláserkölcsi élet hanyatlására. A kötelezőleg kivetett és befizetett készpénz-adók viszonya 1933-ban 60o/o körül mozgott, mig 1934-ben pár százalékkal csökkent. Nagy a panasz mindenütt az adók gyenge mértékű befizetése és hátralékok felszaporodása és a közigazgatási hatóságok lanyha behajtása miatt. Ennél a pontnál hangsúlyozni kívánom, hogy az egyházi tartozások nagymérvű hátralékának felszaporodását bizony összefüggésbe kell hozni a vallásos buzgóság és az egyház iránti hithüség fogyatkozásával. Egyházát szerető egyháztag tudja, hogy az ő adójára szükség van, azért nem marad hátralékban, sőt a kötelezett járandóságon felül is igyekezik áldozatot hozni, alamizsnálkodni, adakozni, tudván, hogy »a jó szivü adakozót szereti az Isten«. Egyházi célokra aránylag kevés volt az elmúlt évben az önkéntes adakozás. A jelentősebbek a következők: Balatonszabadin egy ismeretlenül maradó nő 200 P-t adott az egyház közcéljaira; Enyingen Nagy Ádám István hagyományozott egy darab szőlőföldet pincével 700 P értékben; 23 P-t adtak a presbiterek ünnepekkor legátus részére; Csizmadia Lajos hadirokkant havonként 2 P-t, Moharos Péter felgyógyulásakor 50 P-t, Sass Lajos apja halála emlékére 50 P-t. Presbiterek 10.000 téglát égettek egyházi célra s ehhez szalmát, tengeriszárt, fuvart ingyen adtak; a pápai templom ablakára 360 P-t adakoztak, jórészben presbiterek; Fülén Jakab István 2 magyar hold földet hagyományozott; Kiingösön 736 P-t szereztek műkedvelő elő-