A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. november, 1927. július

— 25 — -43. Az egyházkerületi közgyűlés 247/926. sz. határozatával javaslattétel céljából az egyházmegyékhez tette le azt az „Útmutatás"-t, melyet a dunamelléki egyházkerület készített a konfirmáció körüli eljárásra vonatkozóan s melyet az egyetemes konvent 28/926. számú határozatával véleményezés végett küldött meg a dunántúli egyházkerületnek is. A mezőföldi egyházmegye közgyűlése áhítatos félénkséggel nyul hozzá a konfirmáció szükségszerű reformjának nagyfontosságú kérdéséhez. Eszményieknek tekinti azokat a szempontokat, miknek figyelembe vételével a dunamelléki kerület az ő „Útmutatását" egybeállította s mert neki is eszményei vannak, fáj alászállnia ezek fenkölt magasságából a próza sivár világába, a lehetőségek szűkös korlátai közé. De legyen bármily magasztos a cél, — elérése, megvalósítása végeredményében mégis gyakorlati kérdés. Ezért a mezőföldi egyházmegye közgyűlése a keresztülvihetőség szempontjából foglalkozik a konfirmációi reform kérdésével. Az Útmutatásban gondosan csoportosított kérdések közül kiragadja a legfontosabbat: Mikor, hány esztendős korában koníirmáltassék a gyermek ? A felelet csak egy lehet: Ahol a halasztás nem jelent veszélyt, az a helyes, hogy 12 éves koránál későbben, minél fejlettebb értelemmel, — de korábban, mintsem gyermeksége teljességgel bevégződnék, semmi esetre sem. De mert a konfirmálás kérdését nehéz lenne külön választani az általános iskolázási kérdésektől, ez az irányelv csaknem kizárólagosan városi gyülekezetekben követhető, ahol a gyermekek 12 éves korukon felül is tanulmányokat folytatnak, legalább is tanonc-