A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. augusztus

— 25 — ' 56. Székesfehérvári egyház a hitoktató-segédlelkészi állásra új díjlevelet állított ki, melyet két eredeti példányban azon kéréssel terjeszt be, hogy a régebben fennállott díjlap hatályon kiviil helyeztetvén, ez az új véglegesen erősíttessék meg, mint ilyen, ez lépjen érvénybe és iktattassák be a díjlevelek törzskönyvébe. Egyházmegyei közgyűlés a régebbi díjlapot hatályon kivül helyezi, az újonnan kiállítottat, mint a réginél előnyösebbet, megerősíti, végleges jóváhagyás céljából az egyházkerületi közgyűlésre felterjeszti s ennek határozata után az egyházmegyei díjlapok törzskönyvébe beiktatni rendeli. , 57. A székesfehérvári egyházközség nehéz anyagi helyzetére s a nagymérvű építkezései által teljesen igénybe vett teherbíró képességére való hivatkozással a folyó évi u. n. buzaadó elengedését, illetve ezen adó pénzegyenértékének rendkívüli segélyként való megadását kérelmezi a főtisztelefü egyházkerületi közgyűléstől. A valóban indokolt kérelmet egyházmegyei közgyűlés a legmelegebb pártolással terjeszti fel az egyházkerületi közgyűléshez. 58. A székesfehérvári egyház elnöksége vallássérelmi ügyben tesz panaszjelentést. Panaszolja, hogy Gáncs Aladár székesfehérvári ev. lelkész úr és dr. Molnár Gyula budapesti lakos, evangélikus vallású, kir. táblabíró úr — mint az u. n. Bethánia-egylet elnöke — református egyházunk királyilag szentesített törvényeiben biztosított egyházi autonómiánknak, illetve a székesfehérvári egyház presbitériumát és a gyülekezet lelkészét megillető jogoknak többszöri szántszándékos megsértésével eklézsiánk belső ügyeibe avatkoztak s ezen illetéktelen beavatkozásukkal a székesfehérvári ref. egyházközség békességét s a két protestáns testvérfelekezet közötti jó viszonyt * is megzavarták. És pedig: 1. Gáncs Aladár és dr. Molnár Gyula urak 1921 május 30-án Székesfehérvárott u. n. Keresztyén Buzgói-