A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1918. július

b) az iskolák megvizsgálása, súlyt helyezve a vallástanításra. 3. Az „esperesi látogatás alkalmával felteendő kérdőpontok" mintaivén a 14-ik kérdőpontban e szó helyett „lelkész", a „presbitérium" szó vétessék fel. 4. Ugyanazon mintaiv 33-ik kérdőpontjában e szó után „állami", vétessenek be „és községi stb." szavak. Az egyházmegyei közgyűlés a javaslatot elfogadja s a ft. egyházkerületi közgyűlésre felterjeszti. 40. A mezőföldi egyházmegyei lelkészegyesület beterjeszti a következő indítványt: Czakó Gyula indítványozza, mondja ki a lelkészegyesület, hogy megkeresi a mezőföldi egyházmegye közgyűlését, hogy bizzon meg kebeléből valakit a mezőföldi református egyházmegye történetére vonatkozó regesták gyűjtésével, melyek alapul szolgálnának az egyházmegye később megírandó történetének megírásánál. Az indítványt a lelkészegyesület elfogadja s megfelelő eljárásra az egyházmegyét felkérni elhatározza. Az egyházmegyei közgyűlés az indítványt elfogadja s az egyházmegyénk történetére vonatkozó regesták gyűjtésével Czakó Gyula kenesei lelkész urat megbízza. 41. Szűcs Istvánné s Nagy Á. Mihályné enyingi lakos úrasszonyok beterjesztik a négy egyező példányban kiállított azon alapító-levelet, mely szerint az általuk az enyingi ref. egyházközség női tagjai között gyűjtött 2800 K összeget az enyingi ref. egyházközségnél egyházfenntartó alapul leteszik, az alapító-levélben foglalt feltételek alatt. Az enyingi egyházközség presbitériuma az alapítványt elfogadja, annak fenntartására és kezelésére magát kötelezi. Az egyházmegyei közgyűlés az alapító-leveleket jóváhagyja s végleges megerősítés végett a ft. egyházkerületi közgyűlésre felterjeszti. Az alapot gyűjtött Szűcs Zoltánné és Nagy Á. Mihályné úrasszonyoknak a maga részéről is