A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. augusztus

4. Az egyházfenntartási alap külön számadás mellett kezelendő, a számadás évenként az egyházmegyére felterjesztendő. 5. Az alap tőkéje örök időkre elkölthetetlen és mindig jövedelmet és biztonságot nyújtó értékpapírokba, fenntartással megkötött takarékpénztári betétekbe, kellőleg biztosított egyházi és magánkölcsönök be, ingatlanokba helyezendő és kezelendő, mindenkor az egyházi felettes hatóságok előzetes engedélyével. 6. Az alap jövedelme 25 évig semminemű célra, még építkezésre sem használható fel, hanem minden évben a tőkéhez csatolandó, 26—50 évig évi jövedelmének 74- (negyed), 50—100 évig V2- (fél) része egyházi rendes és rendkívüli szükségletekre felhasználható, a fennmaradó rész tőkésítendő. 7. Ezen alap jövedelme az egyházi adócsökkentési segélyek megállapításánál be nem számítható." Egyben egyházmegyénk hatáskörébe tartozó minden egyházközséget már most arra kötelez, hogy — amennyiben még nem cselekedték, -— a jövő évben, mint a reformáció négyszázados esztendejében, a fenti elvek figyelembevételével, különösen a hivek buzgóságának s adakozási készségének felköltésével és igénybevételével elengedhetlen kötelességüknek tartsák az egyházközségi egyházfenntartási alapok megalkotását. Erre vonatkozó jelentésüket, hozandó határozatukat a fenti s esetleg az egyházkerületi közgyűlés által alkotandó szabályrendelet alapul vételével készítendő szabályrendeletüket 1917 végéig terjesszék föl az esperesi hivatalhoz, hogy azok idő-