A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. augusztus

\ — 10 — 1. törvénycikkben idézett és törvénybe iktatott bécsi-, és az 1647—V. t.-cikkbe iktatott linci béke tartalma alapján megalkotott 1790—91. évi XXVI. törvénycikkben, mely szerint ezentúl a vallás gyakorlata az iskolák használatával szabadon hagyassák (1 p.), a két hitvallású evangélikusok elemi iskolákat alapíthatnak, tanítóikat szabadon választhatják, azokkal s az országos tanterv keretein belől a tanítás módjával, rendjével szabadon rendelkezhetnek (5), törvényhozó zsinatot tarthatnak és a zsinatokon hozott törvényeik királyi szentesítés után érvényesek, jogerősek, sem kormányszéki parancsok, sem királyi leiratok által meg nem változtathatók. Ezen önkormányzati jog van becikkelyezve az egyházi 1. t.-c. 3. §-ába: a magyarországi református egyház iskolái, az alkotmányos úton létrejött hazai országos törvények, jelesen az 1790—91. évi XXY1. t.-c. mint alaptörvény intézkedéseinek épségben tartásával, mindenestől az egyház testéhez tartoznak és az egyházi hatóságok alatt állanak, — még inkább pedig az I. t.-c. 8. §-ába: az egyházi törvényhozás az országos egyházi törvényes zsinat joga. — A zsinat által alkotott és Őfelsége által megerősített egyházi törvényeket csak törvényes zsinat magyarázhatja, módosíthatja, vagy törölheti el. — E szerint a magyar református egyház szentesített törvényeinek megváltoztatása, ezek egyes intézkedéseinek hatályon kiviil helyezése, minden más eljárás kizárásával csakis a törvényes zsinat tiszte és joga, másé nem, nem még az állami törvényhozásé sem, mert akkor úgy a jus suprcmae inspectionis elve, mint a református egyház autonomikus joga is fejtetőre állíttatnék. A legfőb felügyeleti jog ugyanis, az eddigi gyakorlat szerint legalább, nem a törvényes református egyházi hatóságok ügykörének megnyirbálásában, vagy a ref. felekezeti törvények joghatályon kivül helyezésében nyilvánul és határozódik, hanem az arra való felügyeletben, hogy a törvényhozó