A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1915. július

szekkel, kórházi igazgatóságokkal, katonai parancsnokságokkal levelez a beteg katonáknak, első sorban az enyingi járásba tartozóknak a kórházba átszáláttatása érdekében, — a 20—30 között változó gyógyuló katonák felett katonai fegyelem gyakorlásával van megbízva, — többféle olvasmányokat szerez be, vagy ajándékul vesz át, — alkalom szerint végzi a lelkészi gondozó munkákat. — Önként ajánlkozó uri ós polgárnők végzik az ápolást, élelmezési dolgokat nagy elismerést érdemlő áldozatkészséggel. - Az élelmi cikkeket jórészben a vidéki és helybeli vagyonosok ajándékozzák. — A kezelő orvossal együtt mindnyájan dijtalanul fáradoznak. — A külön katonai helységben levő betegeket is látogatja az ott állomásozó katonák közül. — Látogatásom előtti napokban vizsgálatot tartó ezredorvos azon kijelentést tette, hogy a felügyelete alatt álló 21 kórház között az enyingi a legtisztább, legrendesebb s a katonák gondozása kitűnő. Julius 12., 13-án Miklós Géza lelkésztársam nagy körzetű munkaterén, Székesfehérváron jelentem meg. Első napon 11 kórházban kerestük fel a református beteg katonákat — A lelkész ur bölcs intézkedésére a parancsnokságok rendelést tettek, hogy érkezésünkre egy kórterembe gyűjtessenek beteg hitfeleink. — Az összes kórházakra felügyelő főtörzsorvos Dr. Gutherz ur előzékenyen fogadott bennünket, intelligens osztálybeli tizedest rendelt mellénk segítőül. — Második napon délelőtt, szintén a lelkész ur felkérésére, a külön fegyvernembeli egészséges katonák templomba rendeltettek. Esperes prédikált, a lelkész urvacsorai beszédet mondott, ketten osztottak urvacsorát 165 harcba menő