A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. július

— 8 — csen kormányzó: dr. Baksay Sándor urat, 80 éves évfordulóján az e. megye nevében üdvözöltem. Szép levélben mondott köszönetet. Az ékes koronával diszítve sokáig éltesse Istenünk! Ne érintsen vád az általánosan tudott összeköttetésnél fogva azért, ha a mult évi egyházkerületi gyűlés ünnepi részéhez csatlakozva, tisztelettel indítványozom, hogy az egyházkerületi gyűlés legidősebb tagját, az esperesek nesztorát, főiskoláink érdemes egyházi gondnokát: Czike Lajos urat, az érdemest megillető tisztelettel üdvözölje közgyűlésünk. A mult évi okt. 5-én távozott el e. megyénkből Csomasz Dezső móri lelkész, e. megyei e. jegyző atyánkfia Mezőtúrra. Jó emlékezetünkben szeretettel őrizzük kiváló egyéniségét; az Isten áldása koronázza törekvéseit! Jutalmazza hosszú élettel! Búcsúlevele tárgysorozat rendjén jön elő, ott kérem viselt hivatalainak betöltéséről a rendelkezést. — Az egyház gondozására Bakó Lajos atyánkfiát kértem fel. * • A múltban rögösnek mondott tanítói pálya, elegyengetett ösvény a népnevelésre hivatottaknak, nem remegteti meg a szülői sziveket már a gyermekek eltartási, neveltetési gondja, meghozta a nemzet a régi köteles áldozatot, megnyugtatólag rendezte a néptanítók fizetését. A hála abban, a múltban is dicső kötelességteljesítésben nyilvánuljon, hogy a tanítóság neveljen finom érzésű, tanult, művelt polgárokat a hazának, lelkes híveket az egyháznak ! A mi református tanítóink még erősebben forrjanak össze a színmagyar református egyházzal! A jövőbe látó éberségnek törekedni kell arra, hogy a kántori fizetések minél biztosabb alapokon rendeztessenek, hogy ha a mostani kántortanítóság helyett, önálló énekvezérséget kell fenntartani, egyházaink az anyagi kérdés miatt megóvassanak az erős rázkódtatástól. Konvent, e. kerületek, e. megyék keressék e kérdés megoldásának kulcsát. A lelkészi üzetés rendezése 2400 koronáig való