A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

A lelkészekkel karöltve munkálkodni hivatott tanítóknak is Ígéretet tett az államkormány, hogy végzett tanulmányaik és nagy fontosságú munkáik értékét méltányolva segiteni fog anyagi helyzetükön fizetésük további rendezése által. Nag)

r sérelem, igazságtalanság a mi felekezeti tanítóinkkal szemben, hogy nincs annyi fizetésük, mint az állami tanítóknak, pedig a vallási targyakat is tanítják a közismereti tantárgyak mellett, — más eg3

Tházi szolgálatokat is végeznek. Ha ezekért külön is fizet az egyház tehetsége szerint s az állam ezt méltánytalanul nem számítja be fizetésükbe nyugdijuk alapjául, akkor a levonás után maradó tisztán tanítói fizetést egészítse ki a csak közismereti tantárgyakat tanító állami tanítók fizetésével egyenlő arányig. Szünet nélkül kell zörgetni azért az eg3diázi hatóságoknak is egész az ajtó nyitásig. A tandíj kárpótlással járó dologi kiadások kártalanítása iránt beiyuyjtott kérvények tagadó válasszal utasíttatnak vissza. Dologi kiadások alatt nem lehet nem szabad mást érteni, mint azon szolgálmányi, terménybeli terheket, melyeket a taníttató szülők tartoztak viselni, vagy azok megadóztatásából befotyó jövedelmekből fedezett az iskolát fenttartó egyház. Ha az ilyen terheltetés tilos az ingyenes népoktatási törvény szerint, akkor a tiltó törvény szelleme és betűje szerint az. ityen dologi terhekért is fizessen kárpótlást az állam. Reményijük, hogy a sok panasz folytán, egyházi főhatóságaink, jogos igényeinknek kielégittetését kieszközlik. A bomlasztó, széthúzó tünetek, melyek nemzeti életünk erejét gyengitik, a társadalmi összetartás kapcsait tördelik, — fájdalom! mintt pusztító