A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. augusztus

annyi népjogot tipró, lelkeket lenyűgöző sötét mult nem akar meghalni. Az egyháznak és államnak egymástól franczia országi mintára való szétválasztása nem lelke,sitő, nem kívánatos, mert az egyház által ápolt Istent imádó, embert testvérileg szerető vallásosságra, ebből kifej lő tiszta erkölcsi életre ép ugy szüksége van az államnak, mint az egyházaknak szükségük van az állam védelmére, támogatására, anyagi és szellemi erőkkel segitésére mindaddig, mig az egyházak az állam közjavát munkálják, mig egymás mellett, de sohasem egymás ellen arra tőrekednek, hogy az államnak államot fenttartani, egyesült erővel megvédeni képes, testvérileg egybeforrt nemzetet neveljenek iskoláikban, templomaikban. Állam felett, más egyhá,zak felett uralkodó egyháznak nincsen létjoga, a neve maradjon a, mult idők történetének lapjain. Amilyen számarányban, amilyen hűséggel, teljesitik az egyházak kötelességeiket az állammal szemben, azon mértékben részesüljenek az állam segedelmében azon javakból is, melyek a történelmi jog követelményeinek eleget nem téve, tehát igazságtalanul egy-Qgy kiváltságos egyház tulajdonaiként kezeltetnek. Égető szükség e kérdésnek gyors megoldása a jog, törvény és igazság alapján. Egyházi és iskolai társadalmi, közgazdasági és politikai élet a vajúdásból kibontakozva, mily rohamosan fog fejlődni, ha az Isten országának egyik alapköve e képen is letétetik. Ámde ha egyházi és iskolai, személyi, hivatali szükségleteink az igazságos, időnkénti igényeknek megfelelőleg állami segély utján fedeztetnek, ne várjunk mindent csak az államtól, — a kálvinista egyházban