A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1902. július
40 tűket hiven visszatükröző, keresetlen és mégis szép, magvas viszonválaszuk után azon jó kívánat vett állandó lakást a tanügyi bizottság minden egyes tagjának szivében: vajha éltetné ama fő Gondviselő eme két érdemes és hűséges szolgáját még soká, igen soká, testi-lelki erejüknek teljességében a jók elismerése, tisztelete, szeretete- és az Ur által megkoszoruzottan. Tiszteletel kéri tanügyi bizottság a nt. egyházmegyei közgyűlést Méltóztassék egyhámegyénk e két, még most is fáradatlan, érdemeik hervadhatlan koszorújába még most is ujabb és ujabb virágokat fűző kitűnő tanítójának a népnevelés terén szerzett érdemeit jegyzőkönyvében megörökíteni s felhívni a főtisztegyházkerületi közgyűlést, hogy az a maga részéről is adja meg az ünnepeltek kiválóságának elismeré sét. nagy becsű munkálkodásuknak megérdemelt jutalmát 3. Olvastatott az 1901 évi egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvének 41. 16 pontja alapján, nt. tanügyi bizottság elnök ur által, a kerületi Rendtartásra vonatkozó észrevételek megtételére öszehivatott és Enyingen ülésezett bizottság által ezen ülésről felvett s a bizottság észrevételeit, megjegyzéseit magában foglaló jegyőkönyv. A bizottság által felvett s bemutatott terjedelmes, részletekre is kiterjeszkedő munkálatot tanügyi bizottság a III. rész 9 pontjára tett észrevétel, illetve javaslat kihagyásaival, mint a mely országos törvénybe ütközvén — ha bár óhajtandó volna is, a rendtartásba föl nem vehető, — teljes egészében elfogadja, magáévá teszi s felkéri elnökét, hogy a nt. egyházmegyei közgyűlés szives hozzájárulásával, mint a mezőföldi egyházmegye véleményes javaslalát a főtiszt, egyház kerület állal a Rendtartás átdolgozásával megbízott kiküldöttség elnökéhez sürgősen felterjeszteni szíveskedjék.