A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1902. július

— 37 — b) Kiemeli a jelentés Bózsa Péter polgárdii tanitó ur azon eléggé nem dicsérhető szokását, hogy a régi énekes könyvből átvett confirmátiói éneket tanit be összhangzatos éneklésben évről-évre a confirmálandó gyermekeknek s a confirmátió szép ünnepélyét mind a növendékekre, mind a gyülekezetre nézve ez által is magasztosabbá teszi. Elnök ur azon óhaját, hogy vajha általánossá válnék egyházmegyénkben e dicséretes szokás, a t. ü. bizottság egész örömmel teszi magáévá; e lehangjegyzetten bemutatott éneknek az egyházmegyében léendö körözését elhatározza s felhívja úgy a lelkészi, mint a tanítói kart a polgárdii szép példa követésére. c) Elismeréssel adózik Elnök úr s vele együtt a tanügyi bizottság Vincze Sándor, Cseszkó Sándor, Bózsa Péter, Salamon Károly, Tóth Sándor, Kallós Béla, Badicz Péter és Tóth István tanitó uraknak az öszhangzatos éneklés tanitásáért s az e téren elért szép eredményért. d) Elnök ur előterjesztésére, mely szerint a csákberényi és déghi egyházak, daczára az 1901. évi egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve 41. 13. pontjában kifejezett végzésének, még most sem intézkedtek a Il-od tanítóság felállításáról, megkeresi a tanügyi bizottság a nt. egyházmegyei közgyűlést, méltóztassék a fent irt pont alatt hozott végzésének érvényt szerezni, nem különben kötelezni a falu- és szabad-battyáni egyházat is Il-od tanítóság felállítására, mert a gyermekek létszáma a statisztikai adatok szerint itt is oly magas, hogy egy tanitó kellő eredményt alig mutathatna fel. — A inezőszentgyörgyi és hidvéghi iskoláknál a gyermekek létszáma kevesbedvén, tanügyi bizottság véleménye szerint a Il-od tanítóságok felállítása nem feltétlenül szükséges.