A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1902. július

29 a temetőt állítólag községi tulajdonnak mondja ki, melybe mindenki temetkezhetik ; — ellenkezőleg perrel fenyeget. Bár a mezöföldi ev. ref. egyházmegye nagyon sajnálja azt, hogy a mezőkomáromi egyháznak oly szigorú intézkedést kellett tennie, a minőt tett s a minek következménye volt a panaszolt eljárás is; de a megkereső esperes ur kivánságát nem teljesítheti, mivel az állítólagos hivatkozott szerződésről mit setn tud ; — a reformátusok által pénzért vett temetőt, mindenki által használható községi temetőnek el nem ismerheti; — és a megújított geresdi egyességnek jogot biztosító pontját, teljességgel nem alkalmazhatja azokra a reformátusokból kitért ág. hitvallásuakra, a kik épen azért tértek ki, mivel az egyházi terhek alul szabadulni akartak ; s a geresdi egyességnek is rájuk kötelességet szabó^ pontjait épen nem teljesitik. 31. A mezőkomáromi egyház vezetésére kinevezett Kenessey Miklós és Rébék László urak beterjesztik jelentésüket és kimutatásukat a mezőkomáromi egyháznál történt bevételekről és kiadásokról. A kimutatás egész tejedelmében jegyzőkönyvbe vezettetik; egyben hálás elismerését fejezi ki az egyházmegyei közgyűlés Kenessey M. úr szép adománya és buzgó fáradozásaért s megbizza öt, hogy a mezökomáromi egyház ügveit tovább vezetni szíveskedjék. 32. A mezökomáromi egyház kéri lelkészi állomásának 5 évig be nem töltését. Kérelme 1 évre megadatik. 33. Mezőkomáromi egyház kéri az egyházmegyei pénztárnál levő 1084 korona kamathátralékának törlését. Mivel az egyházmegye 1896. évi gy. jegyzőkönyv 10. pontja alatt kitűzött feltételeknek, melyek alatt a tartozás törlése kilátásba helyeztetett, a mezőkomáromi egyház eleget tett, kérése megadatik.