A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1898. június

— 28 — pályázni joga legyen, kérelme megadásának indokolására becsa­tolván, néhai Papp Gábor, veszprémi volt esperesnek, 1872-dik évben kiadott azon bizonyítványát, hogy nevezett, az 1859-ik év­től kezdve 1872. évi tnárczius 12-éig, mint felekezeti tanitó, dicsé­retes szorgalommal, szép eredményeket felmutatva működött. Minthogy a pályázhatásra feltétlenül megkíván­tatik, vagy a tanítói oklevél, vagy arról szóló okleve­let pótló, — bizonyítvány, hogy az idető egyén 1868. óta szakadatlanul, mostanig a tanítói pályán, — habár oklevél nélkül, — működik s minthogy az általa beter­jesztett bizonyítvány ezek egyikének sem tekinthető; kérelme oly értelemben, hogy neki pályázati jog adas­sék, nem teljesíthető; — az ellen azonban az egy­házmegyei közgyűlésnek semmi kifogása nincs, ha az egyházi törvények 429. §-a értelmében, valamelyik egyház iskolaszéke öt alkalmazni akarja. — E jegyző­könyvi pont Tóth János, székesfehérvári lakosnak, ki­vonatban megküldendő. 22. Felolvastatott az egyházmegyei tanügyi bizottságnak kö­vetkező jegyzökönyve : Jegyzőkönyv. Felvétetett Székesfehérvárott 1898. évi junius hó 23-án a mezőföldi tanügyi bizottság ülésén. Jelen voltak a tanügyi bizottság összes tagjai. Mely alkalommal Tatay Imre elnök a gyűlést szívélyes szavakkal üdvözölvén, a gyűlést megnyitja, felkérvén a kör­ügyélő lelkészeket jelentéseik felolvasására. 1. Először is Szűcs Dezső csajági lelkész olvassa fel ter­jedelmes, az iskolai tanítás minden ágára kiterjedő jelentését. Jelentéséből örömmel győződött meg a tanügyi bizottság, hogy jelentésében sokkal több a fény mint az árny oldal. Különösen kiemeli a kajári nagyobb és kenesei szinte nagyobb iskolát, a berhidai küngösi és csajági iskolákat, melyekben a tanítás ered-

Next

/
Thumbnails
Contents