A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1889. április, 1889. július
— 5 — egyházmegyénknek ezen alapuló egyik legsarkalatosabb autonomikus jogát megtámadó határozata és annak minden jogi következményei ellen az „egyházi törvények" alapján tiltakozva ezen egyházkerületi határozatot a főtisztelendő és méltóságos egyetemes Konvent elé felebbezi s e tárgybani jegyzőkönyvi kivonatát, mint fölebbezést Főtisztelendő Püspök úrhoz azon kéréssel terjeszti föl, hogy azt illető helyére felküldeni s a felebbezés jogérvényes eldöntéséig a polgárdii lelkészi állomás betöltése iránt tett intézkedéseket felfüggeszteni méltóztassék. 3. Olvastatott ugyanazon kerületi gyűlésnek 13. pontja alatt hozott az iránti határozata, hog3 r a polgárdii viszályos ügy közigazgatási részének intézéséből s továbbvezetéséből felmerült és felmerülendő delegationalis költségek viselése a mezőföldi ref. egyházmegye közpénztára terhére rovatott. Ezen kérdés bővebb megvitatása után határoztatott: Ámbár a jelzett költségek viselésére egyházmegyénk közpénztára az összeg meghatározása nélkül csak elvileg köteleztetett, tehát az az elleni felebbezés nem volna elkésettnek tekinthető akkor sem, midőn ezen költségek czimük és összegük szerint megállapittatnak; mindazáltal tekintettel arra, hogy a tatai nt. egyh. megyének közigazgatási delegáltatását a főtiszt, e. kerület közgyűlése saját felelősségére egyházmegyénk megkérdezése nélkül határozta el az ezen közigazgatási delegátió folytán felmerült és felmerülhető költségek egyházmegyénk pénztárát nem terhelhetvén, a főtiszt, egyházkerület e tárgybani határozatát egyházmegyei közgyűlésünk a főtiszt, és méltóságos Konvent elé ezennel felebbezi s jelen jegyzőkönyvi kivonatát mint felebbezését illetékes helyére juttatás végett főtiszt. Püspök úrhoz felterjeszti. 4. Tárgyaltatott Tatay Imre, Molnár Béla és Pálífy Károly e. m. tisztviselők részéről tett az iránti indítvány, hogy mivel a polgárdii viszályos ügyben a tatai nt. e. megye bírósága által hozott és a főtiszteletü e. kerület bírósága által helybenhagyott Ítélet indokolása az egyházmegye tisztikarát sértően érinti, és mintegy felülről jött bizalmatlansági nyilatkozatnak tekinthető ; vesse fel az egyházmegyei tisztikar a bizalmi kérdést lefelé s lemondása által provokáljon uj választást. Tekintettel arra, bogy sem a tisztikar többsége, sem az egyházmegyei közgyűlés a bizalmi kérdés felvetését szüksé-
