A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1889. április, 1889. július

Tartalomjegyzék

— 12 — évben a lelkészi földek összes terményeinek árverés utján értékesítése felöli intézkedés az Esperesi hivatalra bizatik. 15. Tiszt. Demjén Márton polgárdi helyettes lelkész ur folyamodik, és kéri hogy a polgárdii lelkészi jövedelemből az őt illető rész állapíttassák meg az e. megyei közgyűlés által. Az eltávozott lelkész urat illető jövedelem első helyen kiadandó, a fenmarsdt résznek egy negyede az e megyei gyáraoldát illeti, a többi rész tiszt. Demjén Márton urnák kiadatni rendeltetik. 16. Olvastatott a szilas-balhási egyh. elöljáróságának a közgyűlés elé terjesztett folyamodványa, melyben azt kéri, hogy beterjesztett jkönyv alapján tek. Kun Kenessey Janka asszonyság és a szilasi ref. egyház között kötendő csereszerződést engedélyezni kegyeskedjék. Beható tanácskozás után határoztatott, hogy ha a szerződésben nevezett és csere tárgyául kitűzött földek tehertől teljesen mentesítése 1890-ik év január 1-ső napjáig nem lenne eszközölhető, azon esetben a lelkészi hivatal tulajdonául telekkönyvileg bekebelezett birtoknak birtokba vétele iránt a törvényes lépések megtételére az Esperesi hivatal megbizatik. Jegyzette: Tatay Imre, egyhm. e. jegyző. Hitelesítették: Sziies János. Mészöly Gyula. 17. Egyházlátogatási jelentés. Nagy tiszteletű s tekintetű egyházkerületi Közgyűlés: Az 1888. évre vonatkozó esperesi egyházlátogatás eredményének bemutatásánál, nem zárkózhatom el felemlitésétől azon szomorú eseménynek, mely egyházmegyénket az által érte, hogy a polgárdi-i népes gyülekezetben kitört belső zavarok folytán, az emiitett egyház békességének eltűnésével, egyházmegyénk nyugalma is felháborittatott. — Most egy évre előterjesztett jelentésemben már hivatkoztam a vészfelhők fenyegető előjeleire, s a több felöl mutatkozó baj ellen, legjobb óvószerül az összetartást ajánlottam. — Ma is csak azt hangoztathatom, hogy minden személyes tekintet félre tételével fogjunk kezet a közös ügyben; a kik elegendő jó akaratot, sőt tehetséget éreznek magukban, ne álljanak félre, hanem vállatvetve támogassuk egymást