A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. szeptember

1 .•

•'

•' '

1'

"' ••

.

"! •• • • • — visszatért tehát az árvák között is „legárvább eklézsia" gazdasági javakban lerongyolódva, de megerősödve lélekben, nemzeti érzésben, testvén szeretetben, egymás iránt való áldozatkészségben. Azt hiszem mélyen tisztelt közgyűlés, hogy mindannyiunk lelkéből beszélek, a midőn tisztelettel indítványozom, hogy közgyűlésünkből szeretettel üdvözöljük visszatért délvidéki hittestvéreinket kiváló püspök urukhoz, Ágoston Sándorhoz küldendő táviratban. Méltóztatnak ugyebár elfogadni. Tisztelt Közgyűlés! A mindenre kiterjedő esperesi jelentés, amelyet közgyűlésünk tagjai nyomtatásban is megkaptak, megemlékezik részletesen egyházmegyénk halottairól is. Nem akarok egyenként én is megemlékezni róluk — mindannyiuk emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Engedjék meg azonban mélyen tisztelt uraim, hogy e helyről is megemlékezzem, hárpm halottunkról, mint a kik egyházmegyénk életében jelentős szerepet játszottak. Fülöp Zsigmond, Boross Kálmán nagytiszteletü úr és Pethes Béla nyugalmazott igazgató-tanító ez a három halottunk. Fülöp Zsigmond testvérünk lelke indításából már kora ifjúságában belekapcsolódott egyházi életünkbe. Amikor pedig a világháborús hosszú hadifogságából hazakerült, komáromi egyháza, valamint egyházmegyénk több magas egyházi tisztség viselésére hívta el, és ő páratlan lelkiismeretességgel töltötte be ezeket a tisztségeket, ö minden újabb megbízatását tisztán újabb munkatérnek tekintette, — újabb alkalomnak arra, hogy lelkesedéssel és hűséggel szolgálja szeretett Krisztusát és egyházát. — 1922.-től volt egyházmegyénknek tanácsbfrája, 1933.-tól egyházmegyénk világi főjegyzője, — lelkész gyámintézeti világi számvevő, — egyházkerületi tanácsbíró, zsinati képviselő. Rajongásig szeretett komáromi egyházának pedig 15 éven át volt páratlan munkabírású és alkotó fögondnoka. Nagy volt tehát a munkatér — és ő hűséggel dolgozott minden megbízatásban. Egyházmegyénk nevében megköszönöm elhunyt kedves Testvérünknek egyházunkért végzett hűséges szolgálatait. Áldja meg ezért és jutalmazza meg haló porában is jóságos Istenünk. Finom lelke, meleg szíve emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Mély tisztelettel kérem Önöket, hogy elhunyt kedves Testvérünk iránti hálánknak, tiszteletünknek és kegyeletünknek néma felállással adjunk kifejezést, — emlékét pedig jegyzőkönyvünkben is megörökítsük követendő példaképen utódaink számára. A második elköltözött testvérünk, aki egyházmegyénk életében nagy munkásságot fejtett ki: Boross Kálmán nagytiszteletü úr. 43 évig volt a kamocsai ref. egyháznak hűséges lelkipásztora, — egyházmegyénknek pedig 1920.-tól tanácsbírája, — egyházkerületi képviselője — majd lelkész gyámoldai pénztárosa, Nyilt, bátor szókimondása, meggyőződése mellett való 4W

4

*«