A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. szeptember

31 4. Vágvidéki missziós segédlelkész beállilása. Köri értekezlet szükségesnek tartja, hogy az egyre jobban fejlődő vágsellyei, galántai, diószegi, szenei stb. reformátusság gondozásóra az egyházi felsőbb hatóság 'mielőbb missziós segédlelkészt állítana munkába. Értekezlet az északi határszélen beállítandó missziós s. lelkész szolgálatát igen fontosnak tartja, mert itt sok esetben a hit elvesztése a magyar fajiság feladását is jelentheti. További lépések megtétele céljából meleg pártolással terjeszti az e. m.-i közgyűlésre. 5. A „Dunántúli Protestáns Lap" címváltoztatása. Köri értekezlet, tekintve, hogy kerületünk hivatalos lapja csak a református egyházaké, kéri az e. m.-i lelkészértekezletet, közgyűlésen keresztül Írjon fel ez ügyben a kerületre, kérve, hogy hivatalos lapunk címe „Dunántúli Református Lap" legyen. Értekezlet a javaslatot teljes egészében elfogadja és az e. m.-i közgyűlésre terjeszti. . y, П1. Átiratok és beadványok. 1. Mezöföldi t. m. átirata lelkészözvegyek segélyezése tárgyában. Értekezlet a segélynyújtás nemes gesztusát legelsősorban a lelkipásztorokkal kívánja elvégeztetni s ezért egyhangúlag elhatározza, hogy az 1941. esztendőre az e. m.-i gyámoldai 8 P járulékot 30 P-re felemeli, mint rendkívüli gyámoldai járulékot. Az e. m.-i közgyűlést kéri, hogy a segélyezésre szintén találjon módot 2. Mezöföldi e. m. átirata a lelkipásztorok sérelme tárgyában. A ref. egyházak és lelkipásztorok sérelmei egyre nagyobbak és érzékenyebbek. Sürgős feladat, „hogy az egyetemes egyház vezetői, az ORLE és ORPSZ elnökei, a püspökök, főgondnokok és az ország összes esperesei együttesen jelenjenek meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előtt és kálvinista magyarokhoz illő nyütsággal tárják fel a bajokat, jogos panaszainkat és az eleven szó közvetlenségével, annak meggyőző erejével igényeljék azok megfelelő orvoslását a most készítendő állami költségvetés keretében." Értekezlet teljes egészében elfogadja a mezőföldi e. m. javaslatát, mert lehetetlennek tartja, hogy csak egy sérelmet említsünk meg: amikor minden tisztviselő és munkás fizetését