A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. szeptember

'19 « . bírósági döntések, melyek megállapították, hogy a régi békebeli aranykoronák nem számfthatók a magyar pengők egy heted részében, hanem azok értéke a m. kir. kultuszminisztérium által a fizetéskiegészítésül megállapított helyi javadalomban minden aranykorona után meghatározott 1.36 P értékben számítandó, egyes gyülekezetek tisztviselőiknek ma is a csehszlovák koronák héttel osztott összegét szolgáltatják ki magyar pengőben. És ezt az igazságtalan, méltatlan elbánást többen szenvedik tisztviselőink szomorúan bár, de szótlanul. Nem akarnak gyülekezeteikkel ellenséges viszonyba kerülni, inkább károsodnak és nélkülöznek. De ezt a fizetéscsonkítást egyházmegyei hatóságunknak elnézni és tovább túrni nem szabad, és én mély tisztelettel kérem Közgyűlésünket, hogy az igazságtalanságot i'.r küszöbölje ki és szigorúan utasítsa mindazon egyházakat, amelyeket illet, hogy tisztviselőiknek törvényes értékben -szolgáltassák ki illetményeiket. E tekintetben a presbitérium tétetik ielelössé. П. Másik nagy kérdés a tanítói lakbér kérdése. Én nem vitatom, hogy ahol a tanítónak megfelelő lakása nincsen, öt a helyi viszonyoknak megfelelő lakbérpótlék illeti meg. De ez nem járhat az egyházak tönkretételével. És különösen nem járhat azzal, hogy ahol a (érj és feleség is < tanító, tehát két család fizetését élvezi, még külön két teljes tanítói lakás kiszolgáltatására, illetve tanítói lakbérpótlékra is igényt tartson. Utalok e tekintetben a V. K. M. 80—900/1932. ez. rendeletére, mely a tanító házaspárok lakbérilletményét jelentékeny mértékben csökkenti. Tudom, hogy e tekintetben konventi szabályrendelet intézkedik, de ahhoz hozzájutni nem lehet. Egyházaink a díjlevélben biztosították az illetményeket, azokat a díjlevél kötelezi, tehát a több követelmény tekintetében a pótlásért az állami hatósághoz kell folyamodni. E tekintetben kérem egyházmegyei Közgyűlésünk állásfoglalását és egyházaink utasítását arra, hogy megfelelő segélyért a nm. minisztériumhoz folyamodjanak. Kirívó eset a madari lelkészlakás kérdése. Egyházlátogatáskor a presbitériummal tárgyaltunk róla, mert a falak dűlőfélben vannak, az ajtókat tartó sarkak kirothadtak és az egyik ajtó ottlétemkor sarkából leesett, más ajtók is annyira korhadtak, hogy azokat tovább használni, sőt becsukni sem lehet. A lakás lakhatatlan. Mikor az iskolában tartott gyűlés után felhívtam a presbitereket, hogy vizsgáljuk át a lelkészlakást, azok útközben elszállingóztak és csak a gondnokok maradtak. Csizy István em. mérnök úrral megvizsgáltattam a lakást s az ó véleménye kapcsán az ógyallai járás főszolgabíróját kértem segítségül. A válasz az volt, hogy a kivizsgálás és esetleges kilakoltatás tetemes költséggel jár és sok időbe kerül. Kérem Em. Közgyűlésünket, utasítsa a presbiterek anyagi felelősségének terhe mellett a madari egyházat, hogy a lelkész lakást azonnal vegye új építés alá s a lelkész ideiglenes lakásáról haladéktalanul gondoskodjék.