A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. szeptember

=99 elfogadja vagy elvett. Akik a közgyűlésen nem jelentek meg • ezt a mulasztásukat lehetőleg előre nem igazolták, 10 P rendbirsággal sujtandók, mely összeg az egyházmegyei jegyzőkönyv megjelenése után 15 nap alatt az egyházmegyei közpénztárba végrehajtás terhe alatt befizetendő. A bírságok nyilvántartása és beszedése az egyházmegyei pénztáros dolga. A nemfizetőkkel szemben az eepereai hivatal jár el. A bírság elengedése iránt az egyházmegyei közgyűléshez kérvényezni lehet, amelynek e tárgyban hozott határozata végérvényes. A birságból befolyt összegek missziói célokra fordítandók. . 4. A közgyűlés legfontosabb tárgyait л meghívóban közölni kell. A meghívók a rendes közgyűlés előtt 30 nappal, az esperesi jelentés legalább 8 nappal hivatalos uton közlendő a gyűlés alkotó tagjaival. 7"51 A közgyűlés elé tartozó ügyeket a gyűlést megelőzően legalább 15 nappal az esperesi hivatalhoz kell beküldeni. A később érkezett ügyek a következő egyházmegyei közgyűlésen tárgyalandók. 6. §. Az ügyeket ez esperes az L t c. 112. §-ainak sorrendje szerint állítja össze s azokat az előadóknak úgy osztja ki, bogy az előadók az ügyeket a közgyűlés előtt legalább 10 nappal megkapják./Az előadók a jegyzői kar tagjain és a bizottságok előadóin kivül külön megbízottak is lehetnek. • ..„ , «,,.. ...» , Tanácskozási rendszabály. 7. §. A tárgysorozat megkezdése előtt a közgyűlés bármely tagjának joga van az egyházkormányzatra vonatkozó kérdést intézni úgy az elnökök, mint a tisztikar bármely tagjához. E kérdés a gyűlést megelőzőleg huszonnégy (24) óráyaT-az egyházmegye elnökségéhez írásban is beterjesztendő s a kérdésre a kérdezett felelni tartozik. inti tlab*-» t/% 8. §. A tárgyalás alatt levő ügyekhez a gyűlés minden tagja egyszer hozzászólhat, de csak .ekkor és azon sorrendben, amelyben magukat szólásra az elnökség által ezirányban megbízott aljegyzőnél feliratták.Az előadó azonban felvilágosítás végett többször is felszólalhat, az indítványozó pedig zárszóval is élhet Az elnökségnek a tárgyakhoz szólni bármikor joga van. Szót kérhetnek bármikor azok is, a) akik napirendhez szólni, b) kik személyes kérdésben felszólalni vagy félreértett szavaikat helyreigazítani kívánják. - - . - . .„• 9. §. Az elnökségnek joga, sőt kötelessége a tárgytól eltérő szónokot figyelmeztetni, a rend, az illem ée ügyek méltóságának megsértőjét rendre utasítani. A rendre utasítás után szónok mentségét előadhatja a beszédét tovább folytathatja. Ha. azonban ismételt rendreutasítás eredménytelen, az elnök a..szót megvonhatja. Tanácskozás közben hangos társalgással vagy közbeszólásokkal a szónokot zavarni nem szabad. >«v4o>. HH-suaeoen