A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. október

8 U. a. oldal 3-ik bekezdése után kővetkező teljes bekezdést : „A bátorkeszi lelkész panaszolja, hogy a bátorkeszi magyar csendőrőrs ápr, 15.-én a református temetőben fegyvergyakorlatot tartott, továbbá, hogy március 25.-én két csendőr a református gazdákat munkaszünet tartására figyelmeztette. Mivel a ref. temetőnek fegyvergyakorlat céljára való felhasználása kegyeletsértés, márc, 25.-e pedig katolikus ünnep, a szükséges eljárás végett terjesszük fel az e.-m. ügyész úrnál levő jelentést az egyházkerületre. " A 16. oldalon a 6-ik határozati pontot: „A bátorkeszi kegyeletsértés ügyét, valamint azt, hogy a csendőrség a róm. kat. ünnep tartására a ref. gazdákat felszólította, a közgyűlés sérelmesnek itéli, azért felhívja az egyházmegyei ügyész urat, hogy az iratokat a szükséges eljárás végett terjessze fel az egyházkerületre." A 27-ik oldalon a második bekezdést, illetve határozati pontot teljes egészében, amint következik : „Sérelmesnek minősíti az elnöki előterjesztés során a TÜB., hogy a hitfelekezeti tanítóság politikai felülvizsgálása az Egyház autonóm jogainak és az egyedül illetékes egyházi bíróságnak a megkerülésével ment végbe, pláne olyan bizottságban, melynek egyetlen kimondott felvidéki pedagógus tagja sem volt s amely erős róm. kat. többségből állott (4 eggyel szemben: A mi tanítóink fölött mégis csak nem a róm. kat. papok vannak hivatva ítéletet mondani) az elnökön kívüli négy kínevezett tag közül kettő róm, kat, pap volt a komáromi körzetben). Bár egyetlen tanítónk sem sújtatott a politikai megbízhatatlanság vádjával, azért az eljárásnak a módját sérelmesnek tartja a TÜB." „Az em,-i Tanítótestület ülése lelkes hangulatban folyt le Komáromban és annak határozatait külön tárgyként ismeri meg az em.-i közgyűlés, így a TÜB. nem foglalkozik vele a jkvben külön is." „Az átképző tanfolyamok fölött nem akar bírálatot mondani a TÜB. De helyteleníti azt, hogy a komáromi tanfelügyelőség 5 csoportja közül 3-ban tartandó hazafias ünnepen róm. kat. plébános tartja az ünnepi beszédet, míg a másik két helyen tanítók, de ref. lelkipásztor sehol sem kéretett fel azon átképző tanfolyamokon a hazafias érzés építésére, melyen a ref. tanítóság nagy számban van reprezentálva. Ebből csak azt lehet megállapítani, hogy a kir. tanfelügyelőség a ref. lelkészi kart nem tartja alkalmasnak arra, hogy hazafias szempontból is méltó elöljárói legyenek a magyar tanítói karnak. Ezt olyan jelenségnek minősíti a TÜB., hogy erre az EM. figyelmét is szükségesnek tartja felhívni. De ezzel kapcsolatban a TÜB. magas nívójú megbeszélés során foglalkozott a reformátusokat ért vallásos sérelmekkel, amelyek az egyoldalú felekezetiesség folytán az iskoláinkat is nehéz kérdések elé állíthatják és ezért tisztelettel felkéri az