A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. október

49 С) A belmisszió bizottság jelentése a szórványgondozásról. A szórványokban lakó református híveink lelkigondozása egyházi életünknek az a területe, amelyet eddig még egyáltalán nem vettünk komolyan és ahol bennünket az elkeresztelések, kitérések, reverzális adások következtében a legtöbb veszteség ér. Egyházunk missziói munkájának pedig itt kellene a legjobban éreztetnie hatását, mert az anyaegyháztól távol eső, idegen környezetben sok ellenséges hatásnak kitett hívek szabad zsákmányává lesznek a hitetlenségnek és más egyházak felszívó s hódító erejének. Pedig egyházmegyénk területén a szórványokban lakó reformátusok száma egy egészen szép gyülekezetet tesz ki. A beérkezett hiányos kimutatás szerint is a lélekszámuk: 1072. A családok száma: 216, az iskolaköteles gyermekeké: 132, konfirmandusoké: 18. A beérkezett jelentések szerint a lelkipásztor igen sok helyen, egész éven át egyetlen egyszer sem látogatja meg őket. Mindössze: Alistál, Alsószőllös, Csűz, Deáki, Ekecs, Farkasd, Kamocsa, Kismánya, Madar, Marcelháza, Ógyalla, Szap jelent néhányszori látogatást. Rendszeres látogatásról alig néhány jelentés szól. Külön a szórványban lakók részére való úrvacsora osztásról csak öt jelentés tesz említést. A szórványban lakó híveink a legtöbb helyen bejárnak az anyaegyház templomába, gyermekeik is ott részesülnek hitoktatásban, már ahol a túl nagy távolság ezt is lehetetlenné nem teszi. Két helyről érkezett jelentés, hogy a szórványban lakó ref. tanerő látja el a hitoktatást. A hozzánk áttértek, kitértek, kárunkra revelzálist adók számáról a jelentésekben semminémü adat nincs, tehát nem is tudjuk, hogy évenkint hány lelket veszítünk el, még számon sem tartjuk a veszteségünket! Noha a szórványokból az elég hiányos kimutatás szerint is 789.95 P adó folyik be az anyaegyházak pénztárába, a szórványok gondozására fordított összegről mindössze két jelentés tesz említést: az egyik 10, a másik 22 pengőről, tehát elenyészően csekély összegről. A belmissziói bizottság javaslata: A presbitériumok a legkomoíyabban utasíttatnak, hogy a lelkipásztorok kiszállási fuvarjának teljes összegét vegyék fel