A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. október

39 Jóleső érzéssel kell megállapítani, hogy az egyházmegyénk területén két kiváló tanítónkat körzeti felügyelőkké nevezték ki. Nemesik Bélát és Szelle Gézát és ez nemcsak azért esik jól, mert megállják majd helyüket a nehéz munkakörben, de azért is, mert látjuk, hogy e téren nem feledkeztek el arról, hogy közel félszázezer református keresztyén él e vidéken I Meg kell azonban emlékeznünk arról is, hogy Erdély felszabadult részének sok örömhíre közben egyre hangosabban hirdeti az elismerés az ottani református tanítók hűségét és áldozatos kitartását úgy a megtisztított keresztyénséggel, mint a magyar igazsággal szemben I Ők ott is csak reformátusok maradhattak és csakis magyarokként dolgozhattak. Mi különösképpen megértjük szenvedéseiket és az áldozathozásukat és így a boldog szeretet melegével köszöntjük őket, a felszabadultakat, az Úr nevében ! Az ő martyrkoszorújok a dicsőség díadémjává változott át. S a határokon túl maradtakat is imáinkba emlegetve kérjük megtartó Mesterünknek, a nagy Tanítónak oltalmazó és megáldó szeretetébe. Szólni kell a mostani nehéz világhelyzet láttán a magyar jelenre sok lélekben rá-rászálló aggodalmaskodásról. Nekünk, tanítóknak és lelkipásztoroknak nincsen okunk a félelemre, mert jöhet bármi, mi biztosan állunk és biztosra megyünk, mert a mennyei Gazdánk csűrje soha ki nem fogy, az Igében kapott égi irány nem vezethet soha félre és az Isten Lelkétől lekedzett lelkünket nem érheti olyan változás, melyben ingadoznánk. A magyar lelkipásztor és tanító nem kapkod erre, arra ! Nem fogad el semmiféle elvet és érvet, ami az Ige mérlegén könnyűnek találtatik. Éppen ezért mi felkészültek vagyunk a holnapra. Igen I, felkészültek, ha élő hittel, imádkozó élettel és az isteni Bibliából élve valóban hívő református keresztyének vagyunk. Éppen ezért nem lehet eléggé kérni Isten segedelmét a magunk számára is. Személyes lelki élet nélkül ingó nádszál vagyunk az Idők sodrában és a Sátán eszköze. Imádkozzunk olyan nagy, élő, diadalmas hitért, mint az őseinké volt I Meg kell emlékeznünk a tanítói fizetések rendezése körül különösen a kántori külön fizetésnek a tanítói alapfizetésbe beszámítása folytán többeket ért károsodásról. Szükséges és tanácsos volna, ha a tanítói kar egyénenként jelentené a panaszait s maga a tanítói kar is nagyobb hangot adna ezen sérelem orvoslása szükségességének. Az 1939/40-es iskolai év végén a körvizsgálatokat nem tudtuk minden körzetben megtartani, miután a tanítók jó része katonai szolgálatra volt behíva, néhány körtanító is. Ezen helyekről a körtanítóknak és körlelkészeknek kellett bekérni a statisztikai adatokat. Egyes helyekről azonban még ma sem kaptam meg a szükséges adatokat, így kénytelen vagyok ezeknél a mult évieket felhasználni. így összeállítva a következőkben van szerencsém ismertetni a mult évi statisztikát;