A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. október

28 Rácz Elemér ért. elnök, lelkésznyugdíjintézeti előadó jelenti, hogy valamivel több, mint 400 P van a leik. nyugdíjintézetnél segélyek céljára. Közgyűlés ezen összegből 400 P-t szavaz meg nevezett lelkészövegyek megsegítése céljára, mint gyorssegélyt, a visszafizetés terhe nélkül. Ha netalán a leik. nyugdíjintézet a 400 P-t követelné, úgy az e. m.-i pénztár gondoskodik majd az összeg megtérítéséről. Ad. 4. Örvendetes tudomásul szolgál, mert a közgyűlés a magyar ref. ifjúság egyházias szellemben való nevelését, nemcsak megengedhetőnek tartja, hanem a jövő szempontjából egyenesen létkérdésnek érzi a régi igazságot : akié az ifjúság, azé a jövő. Ad. 5. Közgyűlés tekintve, hogy a javaslat nem jelent újabb terhet az egyházközségek számára, sőt a belmissziói alap kamatának legáldottabb felhasználását, értekezlet előterjesztését elfogadja s egyben felhívja a lelkipásztorok és tanítók figyelmét a belmissziói munka fokozottabb végzésére, az egyházközségeket pedig utasítja, hogy a belmissziói munkának legyenek minél hathatósabb előmozdítói. Ad. 6. Közgyűlés javaslatot elfogadja, bízottságot pedig azzal erősíti meg, hogy a jövő évi e. m. közgyűlésre javaslatot, illetve végzett munkájukról jelentést tegyenek. Ad. 7. A nagy horderejű szociális javaslatot elfogadja, a bizottságot pedig utasítja, hogy jelentését az e. m.-i tanács elé terjessze. Ad. 9/b, Közgyűlés elfogadja és utasítja az e. m. pénztárost, hogy a mintegy 1400 P-t kitevő iratterjesztési alapot, mint kamatmentes kölcsönt fizesse ki. Ad. 9/c. Amikor közgyűlés elfogadja, felsőbb egyházi hatóságokra küldeni rendeli. Ad. 9/d. Közgyűlés helyesléssel fogadja az értekezlet határozatát. Valóban az áhítatos magyar ember szíve és a magyar föld a legbiztosabb alap. Bár adná a mindenható Isten, hogy a mai idők alkalmatosakká lennének a 400 éves igazságtalanság jóvátételére. A cél megvalósítására felkéri az egyház lelkészi és világi tagjait. ÍO. Tárgyalja a közgyűlés az e. m. közpénztár megvizsgálása alkalmával felvett jegyzőkönyvet, a közpénztár zárszámadását, a számvevők jelentését, amint alább következnek.